HTML

Fernengel András törökbálinti képviselő

Ahogy én látom a törökbálinti történéseket.

Friss topikok

  • pater solomon: Hűha! Szegény őspistályi halottak is felébrednek. Törökbálint keletkezésével együtt itt már éltek ... (2012.10.04. 17:09) Komoly csaták - Pistály első körben
  • zoko: Azért remélem, miközben a fél szemedet az átfirkált piszkozaton tartottad, a másik szemeddel a kif... (2010.12.08. 18:06) Megalakulnak a bizottságok

Linkblog

ELSZÁMOLÁS

2015.01.08. 09:34 Fernengel

Lejárt 4 éves mandátumom és nem indultam a választáson. Ezzel az írással köszönök el minden, törökbálinti közügyekben tájékozódni szándékozó olvasómtól.

2010-ben az LMP támogatásával kerültem be listáról a testületbe. Akkor az LMP a szavazatok több mint 11%-át kapta meg Törökbálinton, ami a legjobb eredménye volt az országban. Úgy gondolom, sok szavazatot szereztünk egymásnak: az LMP és jelöltjei 8 körzetben gyűjtöttek voksokat számomra, az akkor már 20 éves törökbálinti tevékenységem pedig sok szavazatot hozott az LMP-nek.

Nem körzeti képviselőként kaptam mandátumot, így egész Törökbálint érdekeit tarthattam szem előtt. Megtapasztaltam azt, hogy nem lehet 100%-osan teljesíteni ebben a munkában, ahhoz függetlenített képviselőkre lenne szükség. Igyekeztem időt, energiát, szabad napokat, fél éjszakák sorát a feladataim teljesítésére fordítani, amennyit lehetővé tett számomra a családom (6 gyerek), a munkám (középiskolai tanár) és más közéleti tevékenységem (Kerekdomb Egyesület).

Két bizottság munkájában vettem részt. A legfajsúlyosabb bizottságban, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságban alelnökként, a Pénzügyi és Jogi Bizottságban tagként dolgoztam. A Humánpolitikai Bizottság ülései számomra elérhetetlenül korai időpontban voltak. Úgy gondolom, hogy a testület aktívabb negyedébe tartoztam a négy év alatt.

Sok témát vetettem fel (ketten tettük ezt rendszeresen: Gyarmati Misi és jómagam): az erdő ütemezett fejlesztése, a fakitermelés mértéke és módja, faültetés a külterületi utak mentén, a helyi sajtó egyoldalúsága, kerékpáros hálózat kialakítása, kerékpártárolók telepítése, a környező települések gyermekei az óvodáinkban és az iskoláinkban, közvilágítás LED technológiával, közösségi kertek, patakunk védetté nyilvánítása, sportpályák felújítása, játszótér korszerűsítése, arborétum kialakítása, közlekedési munkacsoport megalakítása, a közétkeztetés minőségének javítása. Igyekeztem a közpénzek szétcsorgását meggátolni, az ésszerű, takarékos gazdálkodás irányába terelni a helyi folyamatokat. Próbáltam tájékoztatni tapasztalataimról az érdeklődőket ezen blog írásán keresztül, de ezt abba kellett hagynom idő híján.

Van, amiben előre léptünk (erdő, közlekedés, játszótér), van, ami elindult és folytatódnia kellene (sportpályák, kerékpáros fejlesztések), van, ami a háttérben elindult, de látható nyoma még nincs (fasorok, érdi gyerekek, közösségi kertek, patakvédelem, arborétum, közétkeztetés), van, amiben nagyon kicsit haladtunk (közpénzek) és van, amiben egy tapodtat sem sikerült lépni (sajtó, LED).

Munkám során együtt dolgoztam pártállásától függetlenül több képviselő társammal, a legtöbbet Gyarmati Mihály VFKB elnökkel. Rendszeresen konzultáltam Turai István polgármesterrel, Kailinger Ildikó jegyzővel, Csenger-Zalán Annamária főépítésszel, Holló Zsuzsa főkertésszel és munkatársával Kertész Pálmával, Antal Jenő fő városgondnokkal, Hajós Béla vízügyi tanácsnokkal és még folytathatnám a sort. Küzdelmek és együttműködés jellemezték a hivatal munkatársaival végzett közös munkát: sokszor akadoztak, lassan haladtak vagy el sem indultak ügyek, máskor pedig frappáns segítséget kaptam, gyors megoldások születtek. Köszönöm mindazok segítségét, akik rugalmasan, segítőkészen, megfontoltan vagy gyorsan, de támogatták a településért végzett munkámat.

Az idei választásokon nem indultam. Részben azért, mert nagy a család és ez az egyetlen, amit le tudok tenni a sokféle értelmes feladat közül. Másrészt azért, mert nem látom a várva várt áttörést a közéletben: a testületbe való, felkészült, hiteles emberek sokasága fordít hátat a közügyeknek, másoknak hagyva ezt a lehetőséget. A ’89 óta zajló folyamatok súlyos kritikája ez a jelenség. Számomra fontos volt ez a négy év. Építő feladat volt, és úgy érzem, lehetett előbbre lépni sok tekintetben. A közéletből nem tűnök el, csak a képviselői munkát hagyom abba.

És még egy apróság: a négy képviselői évem alatt semmit, még egy palack ásványvizet sem fogyasztottam a közösség költségére. Elvből.

Köszönöm mindazoknak a bizalmát, akik szavazatukkal támogattak, és köszönöm azoknak, akik munkámban támogattak segítségükkel, biztatásukkal, véleményükkel, kritikájukkal.

Fernengel András

Szólj hozzá!

Amatőr vagy profi?

2012.02.07. 14:03 Fernengel

 

Augusztus, pihenés, mérleg.

Mintegy 10 hónapos képviselői szolgálat után kezd egyre élesebben foglalkoztatni az a kérdés, hogy ezt a feladatot hogy lehet a legjobb színvonalon ellátni? Engem folyamatosan frusztrál, hogy nincs elegendő időm, energiám. A középiskolai tanítás egész embert kíván. A közel száz fős Kerekdomb Egyesület vezetése sem kis falat. A család az öt szép gyermekemmel, szintén ad némi elfoglaltságot. És a képviselői munka. Nagy kérdés, hogy meddig lehet bírni a napi 4-6 órás alvással a terhelést.

A választásra készülve azt gondoltam, hogy a másodállásom feladásával felszabadul annyi idő, amennyi egy képviselői mandátum tisztességes ellátásához kell. Be kell látnom, hogy alulbecsültem a terhelést. (Anyagilag helyben maradtam: a megszűnt másodállásommal közel azonos a képviselői tiszteletdíjam.)

Mi is a feladat?

1. Az előterjesztések mintegy 200-600 oldalt jelentenek, amelyek átolvasására 4-5 nap áll rendelkezésre. Persze a munka és a család mellett. Ez mesterségesen túlfeszített időbeosztás, ami arra szolgál, hogy a település érdeklődő, netán hozzáértő lakói és a tűztől távolabb eső képviselők kevésbé szóljanak bele, a hivatal prominensei és a frakció által eldöntött kérdésekbe. Mindez nagy károkat okoz a településnek. A rossz döntéseken keresztül.

2. A napirendi pontok sokszor utánanézést, egyeztetést, háttér-információk gyűjtését igénylik, ami heti több óra személyes vagy telefon beszélgetést jelentenek szakemberekkel, polgármesterrel, jegyzővel, képviselőkkel, lakosokkal. Ha szakmámba vág vagy érdekel a téma, egyeztető tárgyalásokra is meghívnak a hivatalba.

3. A bizottsági ülések 2-7 óra hosszúak. Több kérdést - szerencsére - a bizottságok után jobban értek, de persze új kérdések is felmerülhetnek. Újabb háttérmunka. Az ülések általában már nem túl hosszúak, 1-4 óra leggyakrabban.

4. Ezek után az információk szétosztása - például ezen a blogon keresztül, a környezeti témák a Kerekdomb honlapon keresztül - következik.

5. És ahogy kezdem átlátni a működését a testületnek, a hivatalnak, úgy látom a saját lehetőségeimet is: egyre több témát vetek fel, készítek elő, ami a döntések előkészítésének fázisában újabb terhelést jelent.

Nyilván meg sem szólalva, saját ötlet, vélemény, tudás nélkül, egy zsíros frakció melegében ücsörögve is lehet képviselőként létezni. És nyilván óriási helyzeti előny a hivatalban vagy helyi intézményben vállalt munka. Az információközelség, a kapcsolatok.

Ha a fenti "ötöst" optimálisan végezhetném, napi 8-10 órám rámenne. Na, itt a kérdés! Akkor most profi, teljes állású függetlenített képviselő vagy egy magam fajta amatőr szolgálja jobban a település érdekeit? Eretnek gondolat! Persze...  Nyilván...  Egyrészt az országos és a helyi politikának a társadalom előtt történt több évtizedes következetes lejáratása sem teszi ezt lehetővé, másrészt a szűkülő anyagi lehetőségek miatt sincs ennek realitása. De azért jobb, ha tudjuk: a teljes értékű képviselői munka teljes állást kívánna.

Akkor lehetne ettől eltekinteni, ha a polgármesteri hivatal minőségileg előrelépne a testület kiszolgálásának színvonalában. Ha a hivatal munkatársainak képességspektruma, munkabírása és lojalitás felfogása javulna. Ha szakszerű alternatívákat mutatnának be pártatlanul, ha az információkat nem helyzeti előnyként kezelnék, hanem megosztanák, ha nem a polgármester és a hivatali, gazdasági erős emberek kimondott vagy sugalmazott igényeire akarnák szabni az előterjesztéseket, a döntéseket. Mindenki eldöntheti, melyiknek kisebb az esélye: teljes állás vagy hivatali evolúciós robbanás?

Nagyra becsülöm Gyarmati Misi munkáját, aki nyugdíjas bizottsági elnökként minden dokumentumot alaposan áttanulmányoz, mindennek utána megy, mindenkire rátelefonál ... Valahogy így kellene csinálnunk ezt mindannyiunknak. De ez nem megy.

Marad tehát a gyors-olvasás, a szelektálás, a rögtönzés és a tisztességes felkészülés mozaikja. Az arányok hétről hétre változnak a szerint, hogy melyik elfoglaltság-tömb könyököl ki nagyobb teret magának az időmből. Például egy gyermekbetegség, egy osztálykirándulás, egy nagycsaládi esemény, egy kórházi ápolás, egy táboroztatás, egy forgalomszámlálás, egy településszerkezeti terv alapvetően átrajzolja a lehetőségeimet.

De még így, fapadosan is lehet eredményeket elérni. Legalábbis én így látom.

Szólj hozzá!

Új jegyző és Napliget-fordulat júliusban

2012.01.19. 19:08 Fernengel

 

Az új jegyző

 

Horti István a XI. kerület jegyzője lett. A 19 pályázó közül a testület 3-at hallgatott meg, és egyértelműen az első önkormányzati ciklus aljegyzőjét választotta. Kailinger Ildikót ismerik a közügyekkel régóta foglalkozó törökbálintiak. Elek Sándor polgármestersége idején töltötte be az aljegyzői tisztet, 87 és 95 között dolgozott Törökbálinton, majd a Közigazgatási Hivatal munkatársa lett. Ott megszűnt nemrég az állása. Néhány hónappal ez után kereste meg Elek Sanyi, hogy adjon be pályázatot Törökbálint megürült jegyzői helyére.

Nekem kevés emlékem van róla, de kedves, nyugodt, jól kommunikáló, dolgos ember benyomását tette rám anno. Csak remélni tudom, hogy folytatódik a törökbálinti jegyzők sorában a pozitív irányú minőségi elmozdulás. Ránk férne. Megoldandó feladat vár rá bőven, hiszen a hivatal működése ezer sebből vérzik. És ráadásul úgy kellene minőségileg előbbre lépni, hogy közben az anyagi lehetőségek szűkösebbek lesznek.

Mindannyiunk érdekében kívánom, hogy sikerüljön neki!

 

Útburkolati jelek

 

Hónapok óta kérem, hogy a lekopott útburkolati jeleket fessük, festessük újra. Legalább a csomópontokban, mert több helyen már felismerhetetlenek a sávok. Nem kellene megvárni, amíg a koccanásoknál nagyobb, emberéletet kívánó baleset hívja fel a figyelmet a pótlás szükségességére. Hónapok óta magyarázzák nekem, hogy a Pemák csak 7 évente tud festeni, nincs rá pénze. Ezt elismerni sosem fogja nyíltan, de ezért köt felelősségbiztosítást a közútkezelő. Nekünk sincs rá pénzünk, a festék vagy gyenge vagy nagyon drága. A kérdésem az volt, hogy ki lesz a felelős abban az esetben, ha komoly személyi sérüléssel járó baleset történik a jelek hiánya miatt?

Júliusra előterjesztést érdemelt a többszörös emlegetés. 2 millió forintos keretről döntött a testület, amit a Kazinczy utca vége és a Cora felé felkanyarodó út közötti felüljáró és többszörös elágazás-rendszer burkolati jeleinek felújítására lehet fordítani.

Javasoltam, hogy vegye fel a hivatal a kapcsolatot a közútkezelővel, hogy együttes tehervállalással hátha hajlandóak ők is áldozni erre a célra. Az autópálya kezelőjével is kellene tárgyalni, hiszen ott van pénz és az előterjesztésben szereplő csomópont az autópálya egyik gócpontja, szálljanak be ők is. A bizottság, majd a testület is megszavazta a kapcsolatfelvételt és a Cora alatti helyszínt.

De. Nagy örömömre, mire a testület döntött, a Szabadság téren szinte elkészült a Roni közért előtti csomópont burkolati jeleinek felfestése. Egyik szemem nevet, mert nagyon kellett, de a másik szemem sír. Gondoljuk csak meg, mit jelent ez? Dönt a bizottság, majd a testület egy helyszínről, miközben a hivatal beruházási csoportja egy másik helyszínre megrendeli a munkát. Döntsön a testület, amit akar, de mi akkor is azt csináltatjuk meg, amit mi akarunk? Milyen viszonyokat jelent mindez? A farok csóválja a kutyát? És ez senkit nem zavar.

Közben érkezett egy levél, miszerint a közútkezelő elkezdi a jelek felújítását Törökbálinton.

Hiába, ha egy üzlet beindul...

 

A Napliget oldalvizén besomfordál újra Pistály

 

Még májusban történt, hogy a Napliget (volt Nemax) lakópark 16 ha-os területét belterületbe akarták vonni.

Annyit kell tudni az előzményekről, hogy a terület 2001-es átsorolása óriási környezetvédelmi botrány volt. Építési terület a lakóterülettől messze? Közlekedési kapcsolatok nélkül? Új összenövési, beépítési góc? De megszavazták. A kivételes gyeptársulás, amihez hasonlót csak a Sas-hegy északi oldalán láthatunk a természetvédők tiltakozása ellenére, a természetvédelmi hivatal csendes asszisztálása mellett, lett átsorolva beépítésre szánt külterületté hétvégiházas üdülőterületté (HÜ) 15%-os beépíthetőséggel. A környezetvédelmi hivatalban fejek hullottak ezért. A tulajdonos a viták közben csendben ledózerolta (sic!!!) a terület jelentős részén a talaj felső 20 cm-ét, a teljes lágyszárú növényállományt tönkretéve ezzel. Hiszen, ha nincs már mit védeni, akkor miről szól a vita? Később még csak felelősségre vonás sem történt, hanem megegyeztek a tulajdonossal a maradék védett növényállomány áttelepítéséről, ami mellesleg sikertelennek bizonyult. Ebben az országban tényleg semminek nincs következménye!

Ezek után 2009-ben új szabályozási tervet fogadott el az önkormányzat, amiben már kertesházas lakóterület (Lke) és településközpont vegyes (Vt) besorolást kaptak a tulajdonosok 25% valamint 35% beépíthetőséggel. Hogy ezért a komoly második értéknövelő döntésért milyen ellenszolgáltatást kapott a település, arról nem tudunk.

A választások előtti testületi ülés napirendjéről valamiért levették gyorsan a kérdést, de májusban 80 millió forintos ajánlattal újra napirendre került, hogy vonjuk belterületbe. Ezzel a beépíthetőség nem változik, de a terület értéke ismét óriásit nő, és a bankok szempontjából a hitelezés olajozottabb lesz, vagyis a beépítést gyorsítjuk ezzel.

Nagyon érdekes, hogy úgy került májusban a testület elé, hogy a VFKB nem tárgyalta a témát, mint a településfejlesztéssel foglalkozó bizottság! A hivatal apparátusa, a jegyző, a polgármester, a bizottsági elnökök nem vették észre, hogy a VFKB napirendjén nincs rajta a Napliget. Legalábbis nagyon furcsa... A vitában elhangzott, hogy a 80 millió nem tudjuk mire elég, Pistály felé a közműcsatlakozásokra akarják költeni, ami újabb lakosságnövekedést indukál, hogy a Napliget 300 tervezett lakása is 1000 újabb lakost jelent, hogy a terület Törökbálintról nem megközelíthető, hogy hosszú távon milliárdos tétel lesz a megfelelő fejlesztése a területnek az önkormányzat számára. Akkor még - egy hajszállal - nem kapott többséget az előterjesztés: 5 igen (Hajdú F, Géczy K, Palkó G, Hámoriné OM, Albert G), 5 nem (Kiss I, Gyarmati M, Elek S, Fernengel A, Turai I), 2 tartózkodás (Csuka A, Rothauszky G). Különösen meglepő volt számomra a tartózkodók személye, ismerve a véleményüket.

A májusi döntés után alig két hónappal, egyszer csak a rendkívüli ülésre hirtelen becsusszant egy előterjesztés úgy, hogy a szokásos pénteki anyagok között még nyoma nem volt! Abban pedig nem kevesebb szerepelt, mint a Napliget belterületbe vonása egy csöppnyi mellékzöngével, miszerint egy füst alatt Pistályt is alakítsuk üdülőterületté. A nagyobb nyomaték kedvéért most már 100 milliót ajánlott közérdekű kötelezettségvállalásként a fejlesztő és felhívta a figyelmet, hogy belterületként adózni is fog a be nem épített telek. A VFKB nem látott elegendő okot a kérdés újratárgyalására, a Pénzügyi és Jogi Bizottság viszont elfogadta a javaslatot. A polgármester határozati javaslata már rosszat sejtetett, mert a településfejlesztéséért felelős bizottság véleményével szemben a jog és pénzügy véleményét terjesztette elő. Vajon mi történhetett a színfalak mögött? Turai István azt mondja, hogy ő nem teheti meg, hogy egy hozzá eljuttatott kérést nem terjeszt a testület elé. Ez így van, de ilyen kapkodva, gyorsan, rendkívüli ülésre és két legyet egy csapásra? Furcsa. Nagyon furcsa.

Az ülésen elhangzott, hogy adóbevétel alig lesz ebből, mivel csak az 1500 m2 fölötti telkek fognak fizetni, ezekből pedig alig néhány van, tehát a telkek eladása után szinte semmi bevétel nem lesz.  A Tükörhegyi tárgyalásoknál is nagyon rossz érvet adunk a Shikun Binui kezébe azzal, hogy az önkormányzat állítólag kézzel-lábbal tiltakozik egy lakosságnövelő fejlesztés ellen, miközben néhány száz méterrel odébb elősegíti egy lakópark létrejöttét. Felteszem a kérdést, hogy miből fogja finanszírozni a település a szükséges sok-százmilliós fejlesztést. Válasz nincs. Gyarmati Misi is kimondja, hogy a belterületbe vonás és az üdülőterületté átminősítés nem a helyi lakosok igényeit szolgálja, hanem a magánérdek kiszolgálása zajlik. Kérdezi a főépítész véleményét, a polgármester erre azt mondja, hogy már májusban elmondta. Hoppá! Miért nem akarja Turai István, hogy hozzászóljon a főépítész a kérdéshez? Visszakérdezek, hogy a főépítész vagy a polgármester mondta-e, hogy Csenger-Zalán Annamáriának nincs véleménye? Erre végre szót kap és kicsit vérszegény, megszeppent mondatokkal elmondja, hogy nem lényeges, hogy kül- vagy belterület, nem megközelíthető és a közműellátás nehezen oldható meg. Karakánabb véleményt vártam tőle, hiszen tudom, hogy nem tartja jónak a beépítést.

A név szerinti szavazást érdemes figyelni: 7 igen (Palkó G, Albert G, Hámoriné OM, Csuka A, Rothauszky G, Turai I, Hajdú F), 4 nem (Elek S, Kiss I, Gyarmati M, Fernengel A). Május óta tehát valamiért Turai István meggondolta magát, és Pistály támogatásáért a szavazatát adta a Csuka-Rothauszky duó. Az utóbbit értem, Turai pálfordulását nem.

 

"Albertinum" Törökbálinton, avagy pedagógiai módszertani központ alakul

 

Albert Gábor szervezi a Kaposvári Egyetem törökbálinti módszertani központjának létrejöttét. Óvodától középiskoláig a pedagógusok fogadnak majd Pest megyében élő, de Kaposvárott tanuló hallgatókat, hogy pedagógiai gyakorlatukat Budapest közelében végezhessék. Ez nagy pesztízs-növekedést jelent a településnek, az oktatási intézményeknek és a pedagógusoknak is. A többség szerint.

Albert képviselő úr elfelejtette bejelenteni érintettségét az ügyben, bár gondolom ő lesz majd  központ vezetője. Porszem került a gépezetbe: a HPB ülésén hajszál híján, de nem kapott többséget a javaslat. A testületi ülésig állítottak a szavazógépen néhány csavart, ott már simán átment a javaslat. Az ülés után javasoltam, Gábornak, hogy beszéljük meg, miért nem támogattam az elképzelés, de ő sértődötten elfordult, mondván, hogy most már nem érdekes... Hiába no: a szavazat kell, nem a gondolat - ez a politika!

Azért leírom, hogy gyakorlóiskolai vezetőtanárként, 18 éve a tanárképzésben dolgozó pedagógusként miért nem támogatom a módszertani központ létrejöttét.

1872-ben hozta létre Európa első, kifejezetten tanárképzési célú iskoláját Trefort Ágoston, mely a rendszerváltás óta az Ő nevét viseli, ma ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolaként ismerjük. Azóta kikristályosodott, hogy ez a tanárképzési forma az, amely leghatékonyabban szolgálja a gyakorlati tanárképzést. A 12-15 órában tanító vezetőtanárok munkaidejük fennmaradó részében a hallgatókkal foglalkoznak. Beavatják őket az iskola működésének felszíni és mélyebb rétegeibe, módszertani sokszínűséget képesek a gyakorlatban bemutatni, 3 órát tudnak a hallgatók 1-1 órájával eltölteni: a felkészülés, a megtartás és az elemzés hármasán kísérik végig a tanárjelöltek minden óráját, be tudják mutatni a gyengék felzárkóztatásától a tehetségek gondozásáig tartó ívet, és nem utolsó sorban kompenzálni képesek a hallgatók által okozott zökkenők hatását a diákok tudásában.

Képzeljük el mindezt egy heti 22 órában tanító, osztályfőnöki szerepet is vállaló tehetséges kolléga esetén. Ekkora óraszámban lelkiismeretesen, tisztességgel, tanítani, és még az osztályfőnöki többletmunkát is a gyerekekre figyelve végezni - egész embert kívánó, nagyon szép, de nagyon nehéz feladat. Ha ebbe a képbe még beleillesztünk egy-két hallgatót is, a velük való foglalkozás mindenképpen az alapvető feladat minőségi végzésétől vesz el időt, energiát, figyelmet. A tipikus két lovat egy fenékkel esete. Vagyis a hallgatókkal való foglalkozás épp a törökbálinti gyerekeket és szüleiket érinti majd negatívan. Másként megfogalmazva, sem a tanárképzési, sem a tanári munkát nem tudják maximális odaadással végezni. Mert két egész embert kívánó feladatot nem lehet tisztességgel ellátni egyszerre.

Hogy szakmailag, módszertanilag mit tud nyújtani az egyetemi felsőoktatás az intézményeinknek, a felől vannak elképzeléseim. Látom, hogy milyen módszertani ismeretekkel érkeznek az ország legjobb egyeteméről az ötödéves tanár szakos hallgatók a közoktatásba. Siralmas. E mögött az a helyzet húzódik meg, hogy az ország közoktatása paradigmaváltás kellős közepén tart: az ismeretközpontú előadás, jegyzetelés, bebiflázás majd visszabüfizés helyett a tevékenység-központú, képesség (vagy mai szóval kompetencia) fejlesztő, kooperatív oktatás felé haladunk lassan. A tanításban is és a kétszintű érettségi követelményeiben is tetten érhető ez a tendencia. A nálunk újnak számító pedagógiai módszertannak viszont sajnos nincsenek magyarországi műhelyei, nincsenek ehhez illeszkedő taneszközök, hiszen az elmúlt 50 év nem erről szólt. A változásért, jóval megelőzve korát, nagyon sokat tett a 70-es, 80-as, 90-es években Zsolnai József és munkatársainak csapata az akkori Kísérleti Iskola falai között, aminek mai napig élvezik a törökbálinti gyerekek a pozitív hatását a Bálint Márton Iskolában.

Tehát a módszertani bölcsességet valószínűleg a legjobb gyakorlópedagógusoktól tanulhatják a kaposvári módszertanosok. A továbbképzések annyira kis hatásfokkal működnek, annyira esetleges a színvonaluk, hogy ezt sem tartom akkora lehetőségnek, ahogy ezt tálalja az előterjesztés. A kutató munkába történő beszállás akkora többletenergiát követel, ami megint csak a mi gyerekeinkkel való minőségi törődéstől vonja el a legjobb pedagógusok figyelmét. Ha lenne arra pénze a Kaposvári Egyetemnek, hogy vezetőtanári állásokat pályázzanak meg a pedagógusaink mondjuk 5 éves időtartamokra, akkor teljes mellszélességgel támogatnám az ügyet. De a csóró felsőoktatástól, nagy valószínűséggel, mindössze minimális bérpótlékot várhatnak a kollégák.

Ezzel szemben, ha a szerződéstervezetet figyelmesen átolvassuk, kiderül, hogy mibe kerül a presztízs Törökbálintnak. Először is berendezett, technikával felszerelt irodát. Aztán, ha felpörögnek az események, adminisztratív személyzetet és egy személy részére státuszt, vagyis teljes, fizetett állást. Mindezt akkor, amikor fogalmunk nincs, hogy 2013-ban, amikor elfogy a Telenor-pénz, hogy lesz költségvetése Törökbálintnak. Pedig ezek a vállalások évente 5 millió körüli összeget fognak jelenteni.

Az ügy pikantériája, hogy Albert képviselő úr következetesen képviseli azt az álláspontot, miszerint a törökbálinti oktatási intézmények túl vannak finanszírozva, és nincs arányban a finanszírozás mértéke az intézmények teljesítményével. Én ezzel többé-kevésbé egyetértek, de akkor hogy kerül az asztalra egy ilyen javaslat? Én legalábbis érzek némi ellentmondást ebben.

 


Szólj hozzá!

Júniusi rendkívüli ülések - A MMMH igazgatói pályázata 2. és 3. körben

2012.01.14. 23:54 Fernengel

 

Áprilisban az értékelő szakértő szerint egy érvényes pályázat volt Takácsné Papp Edité, a Tükörhegyen lakó, közkedvelt táncoktatóé. Akkor a tágabb indulási lehetőségért és a közkedvelt jelenlegi igazgató, Szabó Éva versenyben tartásáért újra kiírták a pályázatot, és módosították a pályázat szövegét, miszerint a vezetői tapasztalat előnyt jelent az elbírálásnál. Ez utóbbi szigorítás kicsit Szabó Évára szabása volt a szövegnek.

Ugyanaz a szakértő júniusra máshogy látta a dolgokat: ki kell zárni a pályázat értékeléséből Takácsné Papp Edit pályázatát, mert nincs meg az 5 éves  szakmai gyakorlata. De Kecskeméti Józsefet és Molnár Ferencet is, a megfelelő képesítés hiánya illetve az 5 év szakmai gyakorlat hiánya miatt.

Mint kiderült Takácsné Papp Edit Debrecenben dolgozott egy művelődési házban. Mivel státusz nem állt rendelkezésre, ezért abban állapodtak meg az ottani vezetővel, hogy ő önkéntesként dolgozik teljes munkaidőben, amiért a délutáni, esti táncóráiért nem kell terembért fizetnie. Önkéntes munkaidejében szervezési, gazdasági, lebonyolítási feladatokat egyaránt ellátott, nem csupán táncoktatást végzett.

Horthy István jegyző hosszú jogi fejtegetéséből kiderült, hogy ugyan egy 2005-ben hatályba lépett törvény szerint a közhasznú önkéntes munka munkaviszonynak tekinthető, de Takácsné Papp Edit igazolása korábbi időszakról szól. A korábbi jogszabályokból viszont nem lehet egyértelműen kiolvasni, mi a teendő. Ilyenkor a bírói gyakorlat értelmezi a homályos jogszabály-erdőt. A HPB ülésén kihangosított telefonon (!) kértek eligazítást az oktatási szakállamtitkárság szaktanácsadójától, aki szerint nem fogadható el az önkéntes munka jogviszonyként, tehát nem lehet szakmai gyakorlatként betudni. Elmondta, hogy Budakeszin egy teljesen hasonló helyzetben a frissen megválasztott művház-igazgató kinevezését hatályon kívül helyezte a bíróság.

A testület ezek után 6 igen, 4 nem, 2 tartózkodás mellett - egy szavazat híján - elutasította Takácsné Papp Edit pályázatának tárgyalását.

A versenyben maradt 3 pályázó közül viszont egyik sem kapta meg a szükséges szavazatszámot! Szabó Éva volt a legközelebb, de neki is hiányzott egy szavazat: 6 igen, 5 nem, 1 tartózkodással ő sem kapta meg a többséget. Érdekes adalék, hogy a művház közalkalmazotti tanácsa 7:5 arányban Takácsné Papp Editet támogatta. Amikor Albert Gábor rákérdezett Évánál, hogy ennek mi lehet az oka, az igazgatónő annyit mondott, hogy a munkatársai hosszú idő óta úgy tudják, hogy nem ő lesz az új vezető.

Turai István ekkor bejelentette, hogy él az Ötv adta lehetőségével és az önkormányzat érdekeit sértőnek minősíti a született döntést, ezért a következő héten a napirend ismételt tárgyalását kezdeményezi.

A következő héten viszont 6 igen, 3 nem, 1 tartózkodással ismét nem szavazta meg a testület Szabó Évát, ahogy a másik két lábon maradt jelöltet sem. Erre vagy a vezetőhelyettes ideiglenes megbízása vagy a vezető ideiglenes megbízása lehetett a következő lépés. Az utóbbit tette fel szavazásra a polgármester. Egy képviselőnek elege lett a patthelyzetből és módosította véleményét, így 7 igen, 1 nem, 2 tartózkodás mellett egy évre ideiglenes megbízást kapott Szabó Éva.

A történethez néhány gondolat idekívánkozik. Az önkormányzati munkában felmerülő témák egy részéről van saját tudásom. Más részéről van véleményem. (Sic! vélemény ≠ tudás) Harmadik részéről az előterjesztés és mellékletei alapján tudok biztosan dönteni. Negyedik részében -  én ide sorolom a MMMH igazgatói pályázatáról szóló döntést - a helyzetet közelről, távolról látó emberek véleményére van utalva a képviselő. Ez eddig rendben is van. Amiért ez a döntés nagyon nehéz, az az, hogy Szabó Éva személyével, munkájával kapcsolatban szöges ellentétben álló vélemények tömege jutott el hozzám. Rengetegen azzal kerestek meg, hogy mindenképpen támogassam, mert nagyon meg vannak elégedve a munkájával. Sokan viszont annyira elégedetlenek emberi és szakmai teljesítményével, hogy egyenesen alkalmatlannak tartják a pozícióra. A közalkalmazotti tanács véleményében is ez a kettősség fogalmazódott meg. Ilyenkor nagyon nehéz a döntés.

Minden esetre most kapott egy évet Szabó Éva, hogy a kételkedőket meggyőzze a testületben és a művházban is arról, hogy minden szempontból alkalmas ennek a gyönyörű intézménynek a vezetésére.

Szólj hozzá!

Június - először

2012.01.13. 00:12 Fernengel

 

A Szabadházi hegy és a három millió

 

Nem tudom megszokni, pedig sajnos rendszeres, hogy egészen hihetetlen dolgokra derül fény az önkormányzat berkeiből. Egy ilyen példa a Szabadházi-hegy szabályozási tervének esete. Az ehhez szükséges vázrajzok elkészültek, 2006-ban átadták azokat az önkormányzatnak. Ezekkel 3 éven át nem történt semmi, jogvesztő lett, vagyis semmit nem érnek azok a rajzok, amelyekre 5 millió forintot kifizettek a telektulajdonosok. Akik ezt az összeget kicsengették anno, azoknak most az önkormányzat fizeti ki, a közben megváltozott szabályoknak megfelelően a digitális térképeket. Ezt közel 3 millió adóforintunk bánja. Felelős? Nincs!
 

A SportPark: a kisujjtól a karig

 

Sokan nem tudják, hogy az új óvoda vonalában, a téglagyár felé eső részen, a szolgáltató sor és az Árpád utca között Sport Park néven épülne egy új szabadidő, sport komplexum. Nyitott és fedett sportpályák: tenisz, fallabda, tollas, foci, kicsi medencék, műanyag korcsolyapálya, étterem szerepelnek a terveken. Július 15-ig el kell kezdeni az építkezést, de a finanszírozás körül bajok vannak. A Budapest Bank az utolsó pillanatban kihátrált a megállapodásból. A 800 milliós beruházásból 600 millió lenne kölcsön, 10% készültség után lenne lehívható a hitel. A telket Törökbálint adta, amiért majd évi 10 milliót kapunk, 600 órát ingyen, kisgyerekek és idősek számára kedvezményeket, az évi tervezett 170 mó bevétel adóterheit és 45 munkahelyet. A telek után egyre több, egyre komolyabb nyilatkozatot kértek a településtől a bankok az elmúlt évek során. Az új, a Takarékbank kötelezettségvállaló nyilatkozatot vár, ami a beruházó Dömötör László szerint csak szimbolikus jelentőségű. Az önkormányzat ügyvédje és Soltész Erika pénzügyi vezető is kezességnek értelmezi, amit kér tőlünk a bank. Nehéz, jogértelmezési ellentmondásokkal tarkított viták után az önkormányzat elutasította a kérést. Magam tartózkodtam, ezzel jeleztem, hogy értem és jogosnak tartom a hivatal aggodalmát, de a mozgást nagyon fontosnak tartó emberként sajnálnám, ha nem épülne meg ez a sporttelep. Remélem áthidalják valahogy a finanszírozási gondokat.
 

A nyitott, demokratikus önkormányzat és az SzMSz

 

Az SzMSz előző módosításakor javasoltam, hogy illesszünk bele egy olyan fogalmat, hogy „nagy érdeklődésre számot tartó ügy”. Akkor ezt támogatta a VFKB, de valami adminisztrációs hiba folytán a testületi döntésnél kimaradt a módosító csomagból. Most újra fölvetettem ezt a kérdést. Szépen meg is szövegeztem a javaslatot, ahogy kérték: „Ha egy bizottság tagja a bizottsági ülésen nagy érdeklődésre számot tartó ügynek javasol minősíteni egy napirendi pontot, akkor a bizottság egyszerű szótöbbséggel dönt erről. A nagy nyilvánosságra számot tartó napirendi pontot jelezni kell a testületi ülés meghívójában, és a képviselő-testületi ülésen a 17 óra után soron következő napirendként kell tárgyalni.” A javaslatot - a többi hárommal együtt – két bizottság támogatta (VFKB, HPB), a pénzügyi és jogi bizottság elutasította. A testületi ülésről sajnos késtem a tanévzárással kapcsolatos, el nem halasztható iskolai dolgom miatt. (A saját osztályom osztályozó értekezletéről nem jöhettem el előbb.) Ez alatt napirendre került az SzMSz. A vitán finom támadást, fúrást kapott az ötlet Turai István, Csuka Attila és Hajdú Feri részéről. De ettől még átmehetett volna. Inkább a körzeti képviselők értesítését cincálta a testület. Az volt a kérés, hogy a körzetüket érintő tárgyalásokról előre kapjanak értesítést a hivataltól. Ez messzemenőkig támogatható ötlet, szerintem. Sajnos nem mindenki gondolta így, ezért a 6 igen 2 tartózkodás 4 hiányzó arány éppen kevés volt a módosító csomag megszavazásához. Ha figyelt volna arra a polgármester úr, (ami természetesen nem feladata) hogy mint az egyik ötletadó, ott lehessek a napirend tárgyalásán, akkor meglett volna a többség. Kértem erre utólag, legközelebb talán menni fog. Ez is és az SzMSz is.

 

Munkaterv ötletek


A következő féléves munkatervbe javasoltam négy témát: 1. Törökbálint belső kerékpárút rendszerének kialakítását, 2. a közlekedési csomópontok burkolati jeleinek felújítását, 3. Törökbálint közoktatási intézményeinek egységes környezeti nevelési rendszerének kidolgozását és 4. egy független helyi újság alapításának lehetőségét. Örülök, hogy befogadták a javaslatokat és remélem, sikerül előrelépni ezeken a fontos területeken.

 

Közterület felügyelet - újabb fiaskó


A közterület felügyelet ismét napirenden van. A beszámolót, amit már egyszer visszautasított a testület, módosítások után újra benyújtotta Gartai Zoltán, a felügyelet vezetője. A hatékonyság növelésére tett konkrét javaslatok helyett státuszbővítést kér. Mindenki a közterületi jelenlétet kevesli, a konkrét helyzetekre történő reagálást kéri, a részleges hét végi megjelenést szeretné látni. Magam azt vázoltam, hogy azt tartanám normálisnak, ha két hetente végigjárnák (netán kerékpároznák) a felügyelők a település utcáit. Ahol gondot látnak, ott udvariasan jelzik ezt szóban vagy bedobnak egy erről szóló levelet. Megkérik, hogy két hét alatt szüntessék meg a törvénysértő állapotot. Két hét múlva, ha ez megtörtént, akkor egy köszönő levelet dobnak be. Ha nem történt meg, akkor szabálysértési eljárást kezdeményeznek és ezzel kikényszerítik a helyi rendeletek betartását. A bizottság egyhangúan elutasította a beszámolót. Később a PJB és a testület is így tett. Meddig lehet magyarázkodnia egy köztisztviselőnek, a helyett, hogy megszervezné embereinek a hatékony munkáját? Mikor lép a jegyző vagy a polgármester? Vagy netán: mikor vonja le a konzekvenciákat egy  középvezető ennyi fiaskó után?
 

Szólj hozzá!

Komoly csaták - Pistály első körben

2011.12.29. 00:06 Fernengel

 

A patak védetté nyilvánítása

 

A Hosszúréti patak Cora mögötti szakaszát helyi védelemre javasolja a Kerekdomb Egyesület. Gyönyörű öreg fűzfákkal szegélyezett patakszakasz húzódik ott. Mivel horgásztavat terveznek az M0 autópálya völgyhídjától az említett terület irányába, kéri a bizottság (a VFKB), hogy egyeztessük a területi igényeket. Azt szeretnék, ha a védelem nem tenne keresztbe a horgásztónak.

Az egyesület elnökeként akceptáltam a kérés. Elkezdtem megkeresni a terveket. Egy színes tervlapot kaptam kinyomtatva, ami egy terv része. Négy hét alatt az derült ki, hogy a terv 6 példányban lett leszállítva az önkormányzatnak, többek szerint Csuka Attila, akkori alpolgármesternek. Senki nem tudja, hol vannak a tervek: sem Csuka Attila, sem Molnár Tibor, sem a jegyző, sem a polgármester, senki. A tervlapon található adatok alapján kellett telefonon utolérni a tervezőt, hogy egy példányt fénymásolva megkaphassak a tervből. Hat hét után elmehettem a Villányi út egyik épülettömbjébe, hogy átvegyem égő arccal másolatot. Mekkora kupi van az önkormányzat bugyraiban? Hogy egy többmilliós terv 6 példányából egyetlen egyet sem tud senki elővenni? És nincs felelős és nincs következmény...

Nem mellesleg a tervek monumentálisak: 8 hektár, több, mint másfél méteres vízmélység. És mondanom sem kell, hogy elárasztanák az öreg füzest is.

 

Kis javaslat nagy vihart arat

 

Javasoltam, hogy a Felsővár utca utolsó 100 méteres szakaszát, ahol a kút után már újra egy úttest van, jelöljük lakó-pihenő övezet táblával. Ez a döntés a valós helyzet táblával való elismerése lenne, mivel ezen a szakaszon valóban játszótérként működik az utca: kerékpározó, rollerező, focizó, "motorozó" gyerekek népesítik be szép időben az utca kis forgalmú úttestjét. Meglepődtem, hogy mekkora vihart kavartam ezzel az ártatlannak hitt javaslattal. Kaptam a már lassan szokásosnak mondható félreértés(?)-zuhatagot: az utca lezárását akarom, meg sorompótelepítés, meg az úttest nem játszótér, meg mindennek megvan a helye, meg precedens, meg szellem a palackból, meg a csak célforgalmú behajtás, meg akkor minden utcát le kellene zárni ahol gyerekek laknak ...  Igyekeztem elmagyarázni, hogy ez mindössze annyit jelentene, hogy a zsákutca utolsó szakaszán a gyalogosoknak és az ott játszó gyerekeknek lenne elsőbbségük és 20 km/h sebességhatár lenne érvényben. De bárki behajthatna. Ha itt nincs létjogosultsága ennek a KRESZ-ben létező táblának, akkor sehol. A vihar után megszavazta a bizottság, hogy vizsgálja meg az ilyen ügyekkel megbízott cég az ötletet. Kíváncsian várom a szakemberek véleményét.

  

Pistály

 

Ismét felhevült a tárgyalóterem. A 12 év alatt sokadszor felmerülő téma: Pistály, most éppen az üdülőterületté átminősítése. Egyszer érdemes alaposan végiggondolni ezt a nagyon nehéz kérdést. Érvek, ellenérvek; érdekek, ellenérdekek feszülnek egymásnak. Előre elnézést kérek, hogy hosszabb leszek a megszokottnál. Ezt máshogy nem lehet.

Pistály a tanácsi időkben zárt kertes terület volt, majd ezek megszűnésekor mezőgazdasági terület besorolást kapott. A telektulajdonosok közül sokan gazdálkodnak, kertet művelnek, sokan befektetésként kezelik a telket és várják az átminősítést, sokan a lehetségesnél nagyobb épületet építettek az elmúlt évtizedekben - következmények nélkül, és jó néhányan ezekben az épületekben életvitelszerűen laknak. (Jelenleg 3000 m2-es telekméret fölött lehet 3%-ot beépíteni.) Az érintett képviselők 300 emberről (ha indulatosabbak, akkor már 400 is kicsúszik a szájukon) beszélnek, amit, ha megfelezünk, akkor is sok. Az utak keskenyek, több helyen meredekek, szabályozásra (= szélesítésre) lenne szükség, ami a kerítések áthelyezésével, telekrészek leadásával (ez sem egyszerű!) járna együtt.

Sok minden elhangzik az átminősítés támogatására: az ott élők életkörülményeit javítani kell; még vizük sincs az ott élőknek; szlömösödik (leromlik, elszegényedik, gettósodik) a terület; ha nem adunk nagyobb építési jogot, akkor engedély nélkül fognak építkezni; bezzeg az utca túlsó oldalán Budaörsön szép házak, rendezett utcák vannak; a tulajdonosok kifizetik majd a közműfejlesztéseket; Budapest és Budaörs szolgáltatásait fogják igénybe venni az odaköltözők; kell a fiataloknak olcsó, beépíthető terület.

Ezek érthető, valóban szívszorító érvek. Kik lehetnek azok a szívtelen, érzéketlen, eszetlen emberek, aki nem támogatják Pistály fejlesztését? Ha csupán egy oldalát nézzük a kérdésnek, akkor ez a kép rajzolódik ki. De nézzük meg egy kicsit nagyobb távlatból, mi várható a hazai területfejlesztési folyamatok alapján Pistály átsorolása után. Ez:

A terület értéke többszörösére nő *** néhány éven belül belterületbe fogják vonni, ezzel még tovább nő az értéke *** néhány helyen spontán, máshol építési vállalkozók által felvásárolva újraosztják a telkeket *** hitelezés, utak, közművek, házak építése kezdődik *** a hely Budapest közelsége, autópályákkal ellátottsága, kilátása miatt népszerű, jól eladható lesz *** a kispénzű emberek nem bírják a közművek fejlesztését fizetni, annyit ígérnek majd nekik a fejlesztők, hogy eladják a telküket és kicsit nagyobbat vesznek kicsit távolabb Budapesttől *** az út melletti terület (Szarvas dűlő) tulajdonosai elérik, hogy a Pistály alatti rész is át legyen minősítve *** a terület megtelik házakkal, egybefüggő kertes-házas övezetté nő össze Budapesttel, Budaörssel Törökbálint: a Kelenföld - Kamaraerdő - Pistály - Tükörhegy - Törökbálint Ófalu tengely mentén *** a megnövekedett lakosságszámot el kell látni utakkal, közművekkel, közlekedéssel, orvosi rendelővel, bölcsődével, óvodával, iskolával, idősek otthonával, művelődési házzal, temetővel *** Törökbálint alaposan lecsökkent fejlesztési lehetőségeit ezeknek az igényeknek a kielégítésére kell fordítani *** a minőségi fejlesztés Törökbálint egyéb területein lelassul, leáll *** mintegy 20-30 év múlva egy Budapesttel összenőtt, jellegét vesztett, 30 ezres lélekszámú, nagy forgalmú "egyentelepülés" lesz Törökbálint.

Ezek persze lassú folyamatok, de nézzük meg az elmúlt 10 évet, ami - gondolom - mindannyiunk életében elég gyorsan elröppent: elkezdett nőni a település lélekszáma (10 év alatt cca 20%-os volt a növekedés!) ami bölcsődei és óvodai helyhiányt okozott, pedig milliárdos fejlesztésekkel igyekezett felvenni a lépést az igények növekedésével az önkormányzat. A forgalom pedig másfélszeresére nőtt a főbb utakon. És ez csak 10 év!

Azt se felejtsük el, hogy korábban építési jogot kapott területek még nem épültek be (Tó park, Szabadházi hegy, Czégényi tanya, Tükörhegy IV). Ezeken a területeken 5-6 ezer fős lakosságszám növekedés lesz minden felsorolt ellátási igénnyel. Még ezt sem tudjuk, hogy lehet kielégíteni! Pistály átsorolása a beépítés intenzitásától függően újabb mintegy 3-6 ezer lakost eredményez. A személyi jövedelemadó 8%-át kapja csak az önkormányzat, a helyi iparűzési adó hosszú távú sorsa megbecsülhetetlen. Akkora léket kapott Törökbálint gazdálkodása az elmúlt évben, hogy a 2012-re félretett 1 milliárd felélése után azt sem tudjuk, fenn tudjuk-e tartani 2013-ban az már kialakult intézményrendszert. Honnan vennénk sok száz millió forintot a szükséges bővítésekre? Ezekre a kérdésekre persze nincs válasz. Felteszem őket az üléseken, de nincs rá válasz. Mert nincs megoldás!

De milyen körmönfont az érdekeltek érvelése! Kivonatok a bizottsági és testületi ülések jegyzőkönyveiből. Figyeljük!:

- A tervekben a szakemberek adatairól: "fenntartással kell kezelni mindenféle számokat" és "használhatatlan számokat tartalmaz" meg "Itt gazdasági problémát okozó lakosságszám növekedéssel nem kell számolni". - Azért ezen számok mögött egy szakma áll, több évtizedes tapasztalatokkal. A törvényszerűségek megállnak Törökbálint határánál, mert néhányan ezt szeretnék elhitetni?

- "A 20 év alatt kialakuló problémákat 20 év alatt kell megoldani." - Igen, ha már átsorolták a területet, lekaszálták a megfelelő emberek a saját 10 és 100 millióikat és az ellátási kötelezettség itt maradt Törökbálinton, akkor kell megoldani. A pénz megy, a feladat marad. Érdekes, előrelátó gondolkozás!

- "Pistály intézményi igényei elsősorban Budaörs és Budapest irányában jelentkeznek" - Ha olyan gyenge lesz a humán infrastruktúra Törökbálinton, akkor igen, de ennek egyelőre nincs realitása. A Tükörhegyről Pestre járók is törökbálinti ovikba, iskolákba adják a gyerekeiket.

- "Részletekben kellene megcsinálni" - Divide et impera! Ha részekre bontjuk, a végeredmény akkor is ugyanaz lesz, csak néhány évvel később kulminál.

- "A közműveket - egyéb területekhez hasonlóan - itt is lakossági erőforrásokból kell kiépíteni." - Az egyéb területek közül az Anna hegy például több tízmillió közpénzt nyelt el a magánerő mellett.

- "Az is lehet, hogy később érdek lesz, hogy minél többen költözzenek ide, mert ez alapján fogják beszedni az adókat, de ezt most senki nem tudja megmondani." - Ez a legszebb! Komolyan lehet azt gondolni, hogy úgy alakítunk egy települést, ahogy az aktuálpolitika rángatja az adórendszert? Senki nem tudja még megmondani, de azért csak minősítsünk át 90 hektárt, mert még az is lehet, hogy a megugró lakosságszám jól fog fialni?

- "Alacsony intenzitású, alacsony beépítettségű, családi házas övezetként tudja elképzelni" - Eleinte igen, de a beköltözők igényei majd a telekosztást fogják preferálni. (Két gyermekem van, hadd felezzem el a telkemet, hogy mindkettő építhessen rá ...) És a testület az ilyen kéréseket mindig megértően kezelte az elmúlt évtizedben ... Tehát a kezdeti intenzitás hamar meglódul!

- "Ha kicserélődik a lakosság és egy olyan réteg érkezik oda, mely ezeket a telkeket meg tudja venni és építkezni tud oda, akkor az egy minőségi ugrás, ami szintén nem ellentétes a település érdekeivel." - Valójában tehát nem azok az emberek a fontosak, akikre most hivatkoznak, hanem ezek eltűnése, kicserélődése a település érdeke az érvelők szerint.
A beépítés az igazán fontos, az emberek csak eszközök ehhez. Az ott élő nehéz sorsú családoknak ezzel az egésszel néhány milliót dugunk a zsebébe, akik ezzel a pénzzel odébb fognak költözni, mivel nem bírják majd a fejlesztések anyagi terheit. És megvalósul a "minőségi lakosságcsere”...  Akkor miről van itt szó?

Még néhány megjegyzés:

- A nagyobb építési lehetőségeket éppen úgy nem tartják és tartatják be ebben az országban, mint a kisebbeket. Szemlélteti ezt a tényt sok tükörhegyi építkezés, de a régi lakóterületeken is lehet látni a szabálykövetés és a hatósági munka alacsony színvonalának hatásait.

- Törökbálint helyzete olyan, hogy itt nem lehet a fiataloknak kedvező, olcsó telkeket kialakítani. A Tükörhegy friss fejlesztés, ott sikerült? Amint beépíthetővé válik egy terület, úgy megugranak az árak, hogy az már nem kezdőknek való. Pistályban ugyanez történne.

- Azt is érdemes végiggondolni, hogy milyen besorolású területen milyen szolgáltatást kell biztosítani az ott lakóknak. Akik a mezőgazdasági területre beköltöztek, azok a maguk életében, a maguk lehetőségei között önként, nyilván a jobbat választották. A belterülethez képest tizedáron vásároltak telket. Azért, mert így alakult a sorsuk, nem lehet azt várni egy 14 ezres közösségtől, hogy a mezőgazdasági, telkes-kertes területet építésre szánt területté minősítse át. És nem lehet nemhogy ugyan olyan, de hasonló ellátást sem várni a közösségtől, mint a belterületeken. Mert ez egy mezőgazdasági művelésre szánt terület.

Pistály esetében szociális kérdést akarnak területfejlesztéssel kezelni. Néhány száz nehéz sorsú ember ürügyén akarnak egy 90 hektáros területet beépíteni. A nehéz sors pedig marad, mindössze odébb költözik és eltűnik a szemünk elől.

A szikár valóság tehát az, hogy egy szűk csoport (tulajdonosok, fejlesztők, képviselők) anyagi érdekei miatt a területfejlesztési lobbit akarják kiszolgálni, mindezt szociális mázzal leöntve. Ennek az árát pedig Törökbálint teljes lakossága fogja megfizetni a fejlesztési milliárdokon, a forgalomnövekedésen, a település jellegvesztésén és a telkek, házak relatív értékcsökkenésén keresztül. Nem először Törökbálint történetében.

Szerintem Törökbálint esetében is van létjogosultsága annak a törvényben rögzített elvnek, hogy ne nőjenek össze az agglomerációs települések. Maradjanak önálló, zöld területekkel elválasztott, jellegzetes községek, városkák. Pistálynak ezért is kell mezőgazdasági területnek maradnia.

A testületi ülésen parázs vita bontakozott ki. Csuka Attila kikelt magából, mert a Pistály átsorolásáról szóló tanulmánytervbe beillesztették a testület által elfogadott Településrendezési Koncepció ide vonatkozó részét, amit többen hiányoltak a bizottsági ülésen. Megrendelésről és annak kiszolgálásáról beszélt, megsértette a főépítészt. Turai István kikérte ezt a hangnemet a hivatal dolgozóival kapcsolatban és visszavonta javaslatát. A csapat ezután megszavazta azt, hogy ne  legyen üdülőterület Pistály: 6 igen (Gyarmati, Elek, Kiss, Turai, Géczi, Fernengel) 4 nem (Csuka, Hajdú, Hámoriné, Rothauszkyné)  2 tartózkodással (Albert, Palkóné). Törékeny arány! Turai István indulatból vonta vissza előterjesztését és elég rugalmas ember, a többi tartózkodó és nemmel szavazó mind külterületpárti. Lesz még ebből gond!

 

Laza levezetésként a Duna-Vértes hulladékkezelési konzorciumról


Megnyugtató részleteket hallunk a meghívott szakemberektől a 2014-ben elkészülő telepről. Csak lakossági hulladékot vesznek majd át. Az ellenőrzési feladatokat az önkormányzat, mint hatóság fogja gyakorolni. A Depo melletti út kiépítése rögzítésre került a tervekben 160 millió forint értékben. A létesítmény 5 évvel az átadása után Törökbálint tulajdonába kerül. A díjtételeket az önkormányzat és az üzemeltető közösen határozza majd meg. Többlet szagterhelés a szennyvíztisztító kibocsájtásához képest nem lesz.

Olyan információkat tudtunk meg a testületi ülésen, amelyekről senki nem tudott az előző hetekben Törökbálinton. Bebizonyosodott, hogy ez egy olyan ügy, aminek nincs igazán gazdája a hivatal apparátusában. Nincs emberünk, aki ezt mélységében átlátná. Ezért lehetett ennyi feszültség körülötte.


3 komment

Áprilisi testületi: Közterületfelügyelet és civil szervezetek támogatása

2011.12.23. 00:52 Fernengel

 

 

HATÉKONYSÁG VAGY MÉGSEM?

 

A közterületfelügyelet munkájának javítását célzó előterjesztést sem a VFKB, sem a testület nem fogadta el. A testület több tagja intenzívebb területi jelenlétet, területbejárási tervet, problématérképet, panaszbejelentési ügymenetet, hétvégi jelenlétet vár a felügyelet munkatársaitól és vezetőjétől. Az intenzívebb munka, jelenlét tervei helyett létszámemelési kérést fogalmazott meg az előterjesztés. Ez már nem az első kör, amiben nem fogadjuk el Gartai Zoltán beszámolóját. Meddig lehet ezt következmények nélkül csinálni?

 

   

A CIVIL SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRÓL

 

szavaz a testület. Mivel a Kerekdomb Egyesület elnökeként érintett vagyok, jelzem érintettségemet és nem szólok hozzá a vitához. Kedvesen beavatnak a bizottsági ülésen, hogy itt mindenki érintett valamilyen civil szervezetben, ezért nem kellene visszavonulnom a vitából... Azért én hallgatok. De nézzük és elemezzük egy csöppet az adatokat:

Először is, nem szerepel a listában a Törökbálint Közbiztonságáért Közalapítvány, ismertebb nevén a Törökbálinti Városőrség. Ők pályán kívül kapnak 6 milliót egy évre. Dehogy sok! Eddig 12 milliót kaptak éveken át! Jutott tavaly belőle választási propaganda anyagra is. A valóban fontos telefonszámos hűtőmágnes éppen a választások előtti hetekben került a lakossághoz. Akkor jutott végre idő rá... De tiszteletdíjat is fizetnek belőle a szakmai tanácsokért. Fiatalon nyugdíjba kényszerült rendőr kollégának például. Elkerekedett a szemem ennek hallatán, de így van. Egy újabb csap, ahol csorog a közpénz... És a "vannal" baj van, ahogy Nagymamám mondta mindig: hol itt, hol ott látom reggel-délben-délután a városőr autót. Ki és miért használja szolgálaton kívül? Kíváncsi lennék arra is, mekkora lenne a lelkesedés, ha ők is 150 ezer Ft-ot kapnának, mint a Kerekdomb.

Szinte mindenkinek csökken a támogatása, nagy vonalakban a felére. A korábban keveset kapott egyesületeknél kevésbé, alig van miből elvenni. Ilyen a Kerekdomb is. A tavalyi 200 ezerből 150-et hagy meg a testület. Közhasznú egyesületünknél alig van szerényebben támogatott civil szervezet:  a 46 támogatott szervezet közül csupán 7 kap kevesebbet. Fontosabb például a horgászok és a pom-pomos kislányok támogatása. Ez jelzi, hogy milyen szinten fontos kérdés a környezetvédelem Törökbálinton. És, hogy milyen anyagi támogatás vár egy szervezetre, ha nem áll be a bólogatók, mosolygók sorába.

Jutnak több százezrek, millió fölötti tételek is sportra, kórusoknak, közoktatási intézményeink alapítványainak. Örülök neki. Bizonyára értékes munkát végeznek.

De azért jó lenne eljutni oda, hogy szelektáljuk az igényeket a közhasznú és önhasznú valamint a szórakozás és  munkavégzés tengelyeken. Fontos lenne annak a kikötése is, hogy mire nem költhető a támogatás. Hiszen üdítők, vendéglő, rekreációs szolgáltatások, sőt "egyebek" is szerepelnek a leadott számlákon.

Szólj hozzá!

Áprilisi bizottsági ülések

2011.04.18. 23:59 Fernengel

 

A bizottsági munkáról

 

Sok esetben úgy tűnik, a testületi üléseken érdektelenség vagy felkészületlenség miatt nincsenek hozzászólások, viták, ötletek egy-egy napirendi pont tárgyalásakor. E mögött a látszólagos csend mögött a bizottsági ülések vitái húzódnak. A bizottságokban külső szakértők segítségével, többször órás nagyságrendű időráfordítással sorakoztatjuk az érveket és ellenérveket egy-egy nehéz kérdés kapcsán. Ha letisztultak az álláspontok, a testületi ülésen már hamar megy a döntés.

Két bizottság munkájában veszek részt. (VFKB = Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság és HPB = Humánpolitikai Bizottság) A bizottsági munka fontossága miatt, most e két bizottság áprilisi üléséről emelek ki néhány érdekes, fontos témát.

 

 Szennyvíztisztító

 

A törökbálinti szennyvíztisztítót korszerűsíteni kell. 110 millió Ft-os beruházással 3000 m3/nap kapacitásra lesz képes a telep, amit annak idején 5000m3/nap-ra terveztek. Ez meg hogy lehet? A víztakarékos berendezések terjedése és a víztakarékos lakossági viselkedés miatt jóval töményebb a mai szennyvíz a 6 évvel ezelőttinél. A környezetvédelmi előírások viszont sokkal szigorúbbak a kiengedhető tisztított vízre, mint korábban. Ezek okozzák a fenti paradoxont. A beruházásra 70 milliót az ÉTV ad, a többit kellene nekünk hozzátennünk. A környezetvédelmi hatóság december 31-i határidőt adott a beruházásra. Néhány hónapos csúszás már most látható előre – a határidő módosítását fogja kérni a hivatal.

 

 Komposzttelep

 

A hét ügye kétségkívül a hulladékudvarra tervezett komposzttelep volt. Már a két hónappal ez előtti ülés kapcsán írtam erről.

„A hulladékudvaron korszerű komposztálótelep fog épülni 170 millió Ft értékben. A hulladékudvar az összes eddigi funkcióját megőrzi, de egy zárt rendszerű, szabályozott légbefúvásos technológiával fogják a darált, rostált zöld hulladékot komposztálni. A kész komposzt rekultivációhoz és szántóföldi hasznosításra lesz alkalmas. Szag semmi, zaj sem lesz nagyobb, a megközelítés a Depo után, a patak mellett induló útról történik majd, amit megépítenek a telepig. A Téglagyár utca tehermentesítve lesz ezzel például a szennyvíziszapot szállító teherautóktól. A fejlesztést a 83 települést összefogó Duna-Vértes Hulladékgazdálkodási konzorcium fedezi Eu-s pénzek bevonásával.

Többen tartanak tőle, hogy 2500 t/év kapacitásra tervezik a telepet. Ez az újonnan megépítendő úton (Fűzfa utca) fog bonyolódni. Napi 100 autó körüli forgalmat fog jelenteni. Ez növekedést jelent, kétségtelen, de egy kedvező útvonalon fog megvalósulni. Nagyon bánt többeket, hogy ide fogják hordani a környező települések zöld hulladékát. Egyrészt a zöld hulladékot nem éri meg nagy távolságokra fuvarozni, ezért én nem gondolom, hogy 10-15 km-nél nagyobb körzetből érkezne az anyag. Másrészt érdekes, hogy az teljesen rendben van, hogy a mi zöld hulladékunkat jelenleg Tárnokra fuvarozzuk. De ide ne hozzon senki semmit! Megboldogult Bóza Feri bácsi jut eszembe. 13 éve milyen vehemenciával tiltakozott a hulladékudvar kialakítása ellen! Milyen nehezen fogadta el, hogy az otthon keletkező veszélyes hulladékot össze kell gyűjteni valahol, amíg annyi lesz belőle, hogy gazdaságosan lehet szállítani. Különben meg megy minden a vegyes szemétbe.

Szerintem fontos előrelépés lesz a helyi és regionális hulladékgazdálkodásban a telep felépülése, és alig kerül valamibe Törökbálintnak.”

Csuka Attila és Rothauszky Gabi erősen támadják az ügyet. Gabi – mondása szerint – jó célnak tartja, de kérdéseire nem kap választ. Csuka Attila kifejezetten politikai tőkét kovácsol, szereplési lehetőséget lát benne, meglovagolja a kérdést. Sajnos a hivatal nem volt formában ez ügyben. A két hónappal ezelőtt felmerült kérdésekre ugyanis nem kaptunk választ, az előterjesztést jegyző Holló Zsuzsa el sem jött, mivel Elek Sándor alpolgármesterünk nem látta szükségét ennek. Zsuzsa ugyanakkor már hetekkel korábban leült az opponáló képviselőkkel, minden rendelkezésére álló információt elmondott nekik, ennek ellenére erősen félreértett dolgokat említettek a bizottság ülésén (250 000 t/év hulladékot 2500t/év helyett (azok után is, hogy már jelezték nekik a két nagyságrendnyi tévedést), veszélyes hulladékok kezelését (miközben csupán gyűjtésről és szállításról van szó), fertelmes bűzt vizionáltak (ami a szabályozott korhadás esetén nulla, sőt még a mostani: beton placcon való egyszerű rohasztás esetén sem számottevő). Megkaptam az érveim és a fél-információk, tévedések számbavétele után, hogy „beszéljünk őszintén” és hogy „a tényeket ne hagyjuk figyelmen kívül”.  Csuka Attila, otthagyva a bizottság ülését, még a Tükörhegyi Közéleti Egyesület közgyűlésére is elment és feltüzelte a lakosság szangvinikusabb részét sajátos tájékoztatásával.

 

Kétségkívül jogos kérdések, amiket meg kell válaszolni:

-         Milyen zaj- és szagterheléssel jár a telep működése a mostani helyzethez képest?

-         Van-e biztosíték arra, hogy valóban a Raktárvárosi útról lesz megközelíthető a telep?

-         Milyen forrásból készül el ez az út?

-         A veszélyes hulladékok gyűjtése is regionális jellegű lesz vagy csak a régóta megszokott törökbálinti igényeket szolgálja?

-         A telep építési engedélyének környezetvédelmi tervfejezetében felsorolt anyagok közül melyek kerülnek befogadásra a telepen?

-         Mi lesz a telep üzemeltetésének a menete, ki fogja azt végezni?

-         Milyen finanszírozást terveznek a telep hosszú távú működtetésére?

-         Milyen anyagi terhet jelent a telep működése az önkormányzatra és a lakosságra nézve?

 

Ha ezekre a kérdésekre megnyugtató, vállalható válaszokat kapunk, akkor továbbra is azt gondolom, hogy nagyon nagy előrelépés lesz a telep megvalósulása. És ha ezekre a kérdésekre az elmúlt nyolc hét során választ kaptak volna a bizottság tagjai, nem lenne minimális esélye sem a hangulatkeltésnek.

 

Vezetői pályázatok

 

A könyvtár vezetői állására beadott pályázatokról, vagyis a pályázók személyéről a HPB ülésen nyíltan szavaztunk. Annyira meglepett, hogy hirtelen belső tiltakozásból tartózkodtam. Ott volt mindenki: referens, szervezési csoport, elnök, alpolgármester, ... Új fiúként nem akartam beégni, azt hittem ezt így csinálják errefelé...

Csak amikor a helyi sportdíjra javasolt személyekről zárt ülésen, titkos szavazással szavaztunk, akkor kérdeztem meg, hogy biztos arányos-e a két témában az ennyire eltérő ügyrend? Eleinte nem hitték el, hogy nyílt volt a szavazás, de lassan meggyőzték egymást a jelenlévők. Kellemetlen volt.

MűvHáz vezetői pályázatát újra ki szeretnék írni, mivel egy malőr miatt a hat pályázatból egyetlen egy volt érvényes. Egy előírt 120 órás továbbképzést a törvény szerint be kell vállalni vagy el kell kezdeni a pályázat beadásáig, de a kiírásban úgy jelent meg, hogy a pályázat benyújtásának feltétele az elvégzett tanfolyam igazolása. Ennek pedig csak egy új pályázó, Takácsné Papp Edit felelt meg. Van, aki úgy érzi, ellene írták ki a pályázatot, van, aki azt mondja, hogy két tanfolyam is olyan időben indult, ami belefért volna a beadásig. Minden esetre a HPB nem szeretné kizárni a pályázók közül a jelenlegi vezetőt, Szabó Évát, ezért új pályázat kiírását javasolja. Valóban, nem lenne jó Törökbálintnak sem, a MűvHáznak sem, de még az újonnan megválasztandó vezetőnek sem, ha ellenfél nélkül nyerné el az állást. A nyitás ellen hat viszont az, hogy a bizottság javasolja a testületnek: a meglévő vezetői gyakorlat előnyt jelentsen az elbírálás során.

Szólj hozzá!

Márciusi gondolatok

2011.03.31. 23:42 Fernengel

 

Az SzMSz másodszor

 

A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (VFKB) elfogadta (6 igen és 2 tartózkodás) azt a javaslatomat, miszerint:

„Ha egy bizottság tagja a bizottsági ülésen nagy nyilvánosságra számot tartó ügynek javasol minősíteni egy napirendi pontot, a bizottság egyszerű szótöbbséggel dönt erről. A nagy nyilvánosságra számot tartó napirendi pontot a testületi ülésen a 17 óra után soron következő napirendként kell tárgyalni.”

A bizottsági döntések beépítésre kerültek a testület elé került szövegbe, de ez valahogy kimaradt. Jeleztem ezt a tévedést, remélem a következő ülésen visszatérhetünk még a javaslatra.

 

A BKV-val kötött szerződés módosítása

 

A különböző agglomerációs települések nem egységes km-díjat fizetnek a BKV-nek. Mi 400Ft-ot. (Csak összehasonlításként, egy osztálykirándulásra bérelt jó minőségű légkondicionált busz 250-270 Ft-ba kerül km-enként.) A szolgáltatásra évi 170 milliót költ Törökbálint, ami alapvetően nem az önkormányzat feladata, mivel a helyközi közlekedés állami feladatkör. Az agglomerációs települések a kormányzat beavatkozását kérik a helyzet megoldására.

Magam alapvetően elégedett vagyok a 272-es járattal, de néhány kritikai észrevételem volt, amit a hivatal továbbít a BKV felé:

-         a sofőrök ne dohányozzanak, hiszen az utastérbe jut a cigarettafüst,

-         a járatkimaradás esetén legalább tájékoztatni kellene az utasokat, hogy miért vártak,

-         több alkalommal a kiírt időpont előtt néhány perccel elindul a busz, bosszantó, hogy aki pontosan megy, az ilyenkor lemarad,

-         a komoly fagyokban is volt, hogy a buszra nem lehetett felszállni, mert nem állt be, nem nyitotta ki az ajtókat a végállomáson,

-         a külterületi 10 km-es bérlet sem jogosít fel arra, hogy a 272-es végállomásáig elmenjek.

Ez utóbbi kifejezetten diszkriminatív. Kifizetek 9400 Ft-ot miközben a 272-es buszon nem mehetek végig a bérlettel a két végállomás között. Csak a benzinkútig érvényes. Pesten ennyi pénzért több száz járaton utazhatnak az emberek. Mi egyen sem teljesen.

Felvetettem egy régi ötletemet, hogy a buszvégállomást a tó mellé kellene kitenni a Munkácsy utcából. Mert nem a város főutcáján van a helye. Ez lehetőséget teremtene arra is, hogy járatonként mindössze 3 többlet km árán duplájára növeljük a belső közlekedés sűrűségét: ha a tó mellől a busz bejönne a Munkácsy utcáig és innen fordulna a szokásos útjára. Pestről jövet viszont a Munkácsy-ig eljönne, majd a tó mellé menne a végállomására. Így mindössze 3 km/járat hosszabbítással sokkal sűrűbb lenne a település belső közlekedése. Az útvonal lehet a jelenlegi, de ha az Őrház utcát a vasú mellett kétirányúra bővítik, amiről szó van, akkor akár a Szent István, akár a Kazinczy utca is lehet az útvonal része.

 

A "fakivágási rendelet"

 

elkészüléséhez a vasút melletti erdőnek el kellett tűnnie a föld színéről. De legalább most már megvan. A rendelet a közterületi és magánterületen álló fákra is vonatkozik. Tömören a lényege, hogy indoklással ellátott kérelemre adott engedéllyel, pótlási kötelezettség, illetve pénzbeni megváltás terhe mellett lehet csak fát kivágni Törökbálinton. A részleteket a rendeletek tárában megtalálja minden érdeklődő az önkormányzat honlapján.

 

A zöld felületek (parkok, játszóterek) kezelése

 

30,25 milliós javaslat került elénk. (Mint később kiderült a költségvetésben közel sincs ekkora összeg erre a feladatra.) Az aprólékosan kidolgozott előterjesztés olyan részletességgel írja le a kívánt gondozást, amit ember nincs, aki a saját kertjében elvégezne évente. Lehet, hogy szakmailag így korrekt, de a mindennapokban ez túlzásnak tűnik. Hosszú vita után megegyezett a VFKB és elfogadta a testület is, hogy nyílt közbeszerzési eljárást ír ki a területek gondozására, hogy a piac beárazza a feladatot.  A rendelkezésre álló keretet csökkentettük.

A vitában Molnár Tibor polgármesteri referens a gyors elfogadást és a költségkeret magas szinten tartását támogatta. A jegyzőkönyvből kivonatolva: Ha nem költünk rá ennyit, akkor visszaesik a településen a zöldfelület karbantartása, mert ez nem egy hasra ütés szerinti becslés, ez itt egy kertészeti becslés. Ha kisebb összeggel írjuk ki a pályázatot akkor nyilván egy „maszatolás” lesz. 30 millió forint alatt ezt nem lehet megcsinálni olyan színvonalon, mint ahogyan ezt a város igényli. Akár sivár föld is lehet és futó homok is, ebbe nem tud beleszólni. Nincs már idő, hiszen a pályázatot már ki kellett volna hirdetni. Ha később írja ki a pályázatot az önkormányzat, akkor elvész az a kis látványértéke a városnak, amely még meg van.

(Valahol még azt is megjegyzi – bár a jegyzőkönyvben ez valamiért nem szerepel – hogy félreértem a saját helyzetem és hogy vitatkozhatok …, de ő 12 éve…, és szakmailag alapos…, meg kiforrott...        Hogy miben áll a szereptévesztésem, azt nem fejtette ki. Hogy mást merek javasolni, mint ő? Merem a közösség pénzének indokolatlan költését mérsékelni? Nem tudom. )

Sokszor hallottuk már, és számomra nincs hitele a döntéshozatal sürgetésének, a költségkeretek csökkenthetetlenségének, a színvonalcsökkenés vizionálásának. Ezeket én már nem hiszem el. Mint kiderült, összesen két héttel hosszabbítja meg a közbeszerzési eljárást, ha nyíltan írjuk ki. Ennyit megér. Pontosan erről szól a pénzügyi helyzet, amiben most a város van, hogy nem lehet ezt így tovább csinálni.

Fölmerült a Köztársaság tér végén lévő családi park ügye. A környéken lakók nehezményezik az esti és éjszakai zajt, randalírozást, amit se a polgárőrség, se a rendőrség nem képes hatékonyan kezelni. A körzet képviselője, Rothauszky Gabi el szeretné bontatni a berendezéseket és növényekkel beültetni, mert nem az eredeti funkciójának megfelelően használják a teret. Szerintem a kérdésről csak Szalczinger Jóska jelenlétében, meghallgatása után szabad dönteni. Megértem az ott lakókat, de közben gondolkozom azon is, hogy jó lenne-e, ha minden helyet, ahol a fiatalok összejönnek, bezárnánk és elbontanánk. Meg kellene találni a határt az együttlét (ami mindenképpen zajjal jár) és a randalírozás között. 

Nem először fogalmazom meg, hogy szükség lenne mobil, szükség szerint áttelepíthető térfigyelő kamerákra, ha már átadás előtt van a térfigyelő rendszer. Néhány hét alatt ki lehetne szűrni, hogy kik teszik a nem oda való hulladékot a kukaszigetek köré, hogy kik lopják el a növényeket a parkokból, kik randalíroznak a közterületeken. Ha vállalni kell a felelősséget a tettekért, sokkal visszafogottabban viselkednek az emberek.

 

Az iskolai kompetencia-mérések

 

eredményei megérkeztek. Érdekes ellentétes tendencia van a két iskola eredményei között. A Zimándy Ignác Általános Iskolában a 6. évfolyamon átlagosak és átlag fölöttiek az eredmények, de azok a 8. évfolyamra romlanak. A Bálint Márton Iskolában ez fordítva van. Ott a 6. évfolyamon születtek a gyengébb és 8. valamint a 10. évfolyamon a jobb eredmények.

Palkó Gabi elmondta, hogy a középiskolák lefölözik a jó gyerekeket. Német István - később - egy gyengébb évfolyamról beszélt, míg az elmúlt években jóval átlag fölött teljesítettek.

Itt merül föl az a kérdés, hogy vajon a Pest megyei vagy a budapesti átlaghoz viszonyítva milyenek az eredmények? Hogy meglátszik-e az eredményeken az intézmények kiemelkedő felszereltsége? Meglátszik-e az, hogy pedagógusaink cca. 30%-kal magasabb bérezést kaptak az átlagnál? Másként mondva: a ráfordítás és az eredményesség viszonya. Az adatok a www.kir.hu oldalon, az Országos mérés eredményei cím alatt találhatók.

 

A köztisztviselők illetménykiegészítése

 

az elmúlt években fokozatosan nőtt ugyan, de eddig nem volt a törvényileg adható maximumon. Ez tarthatatlan! Gyorsan meg is szavazta a testület, hogy a település jelenlegi helyzetében elviselhetetlen állapotot korrigáljuk. Az iskolai végzettség függvényében eddig adott 22, 17 és 9%-ot felemelte a többség – egyetlen tartózkodással – a maximálisan adható 30, 20 és 10%-ra. Időszakos mérlegelés nélkül, teljesítményvizsgálat nélkül: jár. Mondja nekem valaki, hogy pénzügyi gondok vannak (és lesznek a következő években!) Törökbálinton! Úgysem hiszem el…

 

Az ellenzék helyzetéről

 

Eléggé egyedül érzem magam úgynevezett ellenzékként. (Néha zavar.) Rossz bélyeg ez, mert soha nem valaki vagy valami ellen dolgozom, hanem választott értékek érdekében. Vannak ugyan Fideszen kívüliek a testületben, akik sok mindenre rákérdeznek, de a fontos kérdésekben túl gyakran egyetértenek a többséggel. Ráadásul helyzetük folytán elkötelezett hívei a külterületek minél gyorsabb és minél erőteljesebb fejlesztésének, ami Törökbálint egészének egyáltalán nem érdeke. És van az egy szem baloldali bizottsági elnök, akinek a szavát csak akkor hallom, amikor felolvassa a pénzügyi bizottság véleményét. Úgy mondják, hogy ez az előző ciklusban sem volt másként. Remélem nem veszik zokon a helyi szocialisták, nem tekintik a helyi MSZP belügyeibe történő beavatkozásnak, ha leírom a véleményem. Számomra teljesen érthetetlen, hogy a kompenzációs listán miért került Gáldi Gyuri a második helyre. Olyan tapasztalatot, rálátást, tudást állít a partvonal szélére az MSZP ezzel a döntéssel, ami nem csak a helyi pártszervezetet, de egész Törökbálintot hátrányosan érinti. Nem állítom, hogy mindenben egyetértek Gyurival, nem gondolom, hogy minden vitában igaza volt az elmúlt években. De az bizonyos, hogy komoly szellemi kapacitást zárt ki ezzel az MSZP a helyi döntés-előkészítésből részben, a helyi döntéshozatalból pedig teljesen.

 

Szólj hozzá!

Interpelláció a Kerthelységről és a hiteles köztájékoztatásról; Válaszok és az arra írt reakcióim

2011.03.27. 23:26 Fernengel

 

I. fejezet

 

Interpelláció a Kerthelység c. újságról és a törökbálinti lakosság kiegyensúlyozott tájékoztatásának esélyeiről

 

Tisztelt Polgármester Úr!

Az alábbi interpellációs kérdésekre szeretném válaszát kérni:

1. Miért kampányol Törökbálint polgármestere fejléces levéllel, polgármesteri aláírással és pecséttel, közpénzt felhasználva egy nem törökbálinti cég támogatásáért?

2. Mivel tisztában van a Kerthelység anyagi gondjaival, fontosnak tartja ezek rendezését, gondolom ismeri a lap működését is. Évek óta felmerülő kérdés, hogy kik finanszírozzák a lapot?

3. Milyen ellenszolgáltatást kapnak közvetve vagy közvetlenül a lapot támogatók ezért a havi milliós nagyságrendű költségért az önkormányzattól?

4. Van-e olyan vállalkozás, amely hozzájárul a lap működéséhez, ugyanakkor kedvezményt kap a helyi iparűzési adóból vagy más kedvezményben részesül?

5. Törökbálint polgármestere miért épp egy magánkiadványt talál annyira fontosnak, hogy ehhez támogatást kérjen? Miért nem az iskolák alapítványait vagy bármi más, valóban közcélú ügyet szolgál ezzel az eszközzel?

6. A hivatal, az önkormányzat részéről kik és milyen feladatkörrel működnek közre a lap készítésében?

7. Korrektnek, kiegyensúlyozottnak, pártsemlegesnek tartja-e a Kerthelységet? (Amiben szinte kizárólag csak a többség képviselői jelentethetnek meg írásokat; amelynél előfordult, hogy nem jelenhetett meg egy kritikai tartalmú cikk, mert nem volt hajlandó „öncenzúrára" a nyilatkozó; illetve amelynek szerkesztői nem is reagáltak ellenzékben lévő képviselőcsoport megkereső levelére.)

8. Megfelelőnek tartja-e Törökbálint lakosságának hiteles, sokoldalú tájékoztatására a Kerthelység című lapot és a lakosság kisebb részéhez eljutó, az önkormányzat által irányított honlapot és a még kevesebbekhez eljutó Törökbálinti Televíziót?

9. Mi a véleménye arról a javaslatról, hogy írjon ki pályázatot az önkormányzat egy független, sokoldalú tájékoztatást biztosító, minden lakóegységbe ingyenesen eljuttatott havilap előállítására, ahogy ez sok településen működő gyakorlat?

Kérem, hogy munkatársai segítségével gyűjtsék össze a válaszokhoz szükséges információkat. Válaszait előre köszönöm.

Üdvözlettel:           Fernengel András

  képviselő

Törökbálint, 2011. február 21.

 

II. fejezet

 

Turai István örült a kérdéseknek, mert tisztázhatott sok fontos kérdést. Ezeket a válaszokat adta:

Tisztelt Képviselő Úr!

Interpellációjára válaszomat igyekszem tartalmi teljes körűségben, de nem a feltett kérdések sorrendjének megfelelően megválaszolni. Szeretném előre bocsájtani, hogy ellentétben az Ön állításával, "...nem vagyok tisztában..." a Kerthelyiség című lap működésének gazdasági, gazdálkodási kérdéseivel.

 A lap magánkézben van, a laphoz sem tulajdonosi, sem gazdasági érdekem, kapcsolatom nem köt. A lappal az Önkormányzatnak semmiféle gazdasági kapcsolata nem volt, és jelenleg sincsen. Fennállása, megjelenése óta egyetlen forint közpénzt nem kapott az Önkormányzattól. A lap megjelentetését piacképessége szabályozza, nyilvánvalóan hirdetői tartják el. Részletek tekintetében sem ismeretem, sem kompetenciám, sem autoritásom nincsen. Az azonban tény, hogy a laptulajdonos kéréssel fordult hozzám egy támogató levél megírására, tekintettel a lap hirdetői körének csökkenésére. Bár nem volt szokásom hasonló támogató levelek küldése polgármesteri működésem alatt, – és erről az Ön kezébe eljutott levél első mondata is tanúskodik, – ezúttal mérlegeltem a kérést, és a levél megírása, kiadása mellett döntöttem. Döntésem azon alapult, hogy testületi döntéssel megszüntettük a Törökbálint Hírlevél kiadását, és jelentős gazdasági korlátot szabtunk a televízió működésének is. Emellett tisztán látni kell, hogy a lap közel három éves működése során számos közérdeklődésre számot tartó kérdésben nyújtott önkormányzatunknak megjelenési lehetőséget. A lappal elégedettek a törökbálintiak, várják az újabb lapszámok megjelenését. Ha tehát mérlegre állítom azt, hogy mit kapott (megjelenési oldalfelületben, csak kizárólag közérdekű információk közlésével, csak kizárólag jegyzői és civil szervezeti tartalom tekintetében) térítésmentesen, azzal, hogy mit költött rá a Hivatal 90 levél postai kiküldésével, úgy gondolom, hogy indokolható volt a döntésem. Nem kampányoltam tehát, amin túl irreleváns is lenne, hogy milyen településen bejegyzett cég mellett történt volna. Jelen gazdasági helyzetben – felelős vezetőként – azt kellett prioritásként tekintenem, hogy merre billen az egyensúly a költségek és a megszerzett, megkapott szolgáltatások tekintetében. Ha Képviselő úr javaslatot tesz arra, hogy a postaköltség mintegy 25 ezer forintját téríttessük meg a laptulajdonossal, akkor erről testületi döntést fogok kérni.

Tekintettel arra, hogy a lap magánkézben van, mint említettem: piaci szereplő, a laptulajdonos határoz minden olyan kérdésről, amely a lap arculatát, szellemiségét, adott esetben politikai irányultságát, vagy attól éppenséggel függetlenségét illeti. Nincs az Önkormányzatnak erre befolyása. Az a lap tulajdonosának döntése, hogy kit miről kérdez meg, kivel készít interjút, ki számára biztosít rovatot. Gondolom nem kívánhatja Képviselő úr sem, hogy polgármesterként ne nyilatkozzak a lap feltett kérdéseire. Ha pedig visszalapozok a folyóirat régebbi számaiba, számos eset, cikk támasztja alá, hogy megalapozatlan a véleménye, mely szerint "... szinte kizárólag csak a többség képviselői jelentethetnek meg írásokat..."

Álláspontom szerint fel sem merülhet, hogy bármely olyan vállalkozás, amely a lap működéséhez hozzájárulna hirdetéseivel, az iparűzési adóból kedvezményt kapna, vagy bármilyen más – közvetlen vagy közvetett – ellenszolgáltatásban, kedvezményben részesülne. Ilyen helyzetről tudomásom nincsen, a helyi adóhatóságnál sem merült fel ilyen igény. Hozzáteszem: ha felmerült volna igény egy vagy más hirdető részéről, akkor sem tudna vele mit kezdeni adóhatóság vagy a Polgármesteri Hivatal bármilyen más részlege. A Polgármesteri Hivatal dolgozói körében senkinek sincs a lap megjelenésével, vagy akárcsak tartalom szolgáltatással kapcsolatban feladatköre.

Ami az interpelláció címében megjelenített tárgyat – "...a törökbálinti lakosság kiegyensúlyozott tájékoztatásának esélyeiről..." – illeti, önkormányzati döntések eredményeként kialakult helyzetet kell értékelni. Testületi döntés volt – miként arra már utaltam – a Törökbálint Hírlevél megjelentetésének megszüntetése. Érdemes azonban e kérdésben visszatekinteni a távolabbi múltra. 2006. októberéig a Hírlevél nem csak a helyi rendeleteket és határozatokat (esetleg kivételesen: polgármesteri, jegyzői hirdetményeket) közölt, hanem lehetőséget adott arra, hogy a képviselők is megjelentessék írásaikat, véleményeiket. Már abban az időben is számos eset kapcsán merült fel, hogy "kiegyensúlyozatlan" a tájékoztatás, mert egyik-másik képviselő sérelmezte másik-egyik írásának tartalmát, terjedelmét. A Hírlevél megjelentetésének ez az olvasmányosabb, testületi tagok írásait is tartalmazó formája Keller László polgármesteri működése során szűnt meg, és alakult át gyakorlatilag helyi közlönnyé. Álláspontom szerint az ilyen formájú megjelenésnek vajmi kevés értéke volt, különösen akkor, ha egyébként ugyanezek az információk a Város hivatalos honlapján is fellelhetők, olvashatók. Volt róla szó, előterjesztés is készült róla az előző testület működésének idején, hogy szüntessük meg a Hírlevelet, de akkor a többség ezt a javaslatot nem támogatta.

Emlékezetem szerint a televízió és a honlap működésével kapcsolatban az utóbbi három évben nem merült fel olyan probléma, jelzés, amely utalt volna a tájékoztatás kiegyensúlyozatlanságára. Álláspontom szerint nem kell (nem lehet semmilyen eszközzel) befolyásolni magánkiadásban megjelenő lapokat, például soha nem merült fel kérdésként, hogy a korábban havilapként, ma az interneten megjelenő Törökbálinti Újság vajon kiegyensúlyozottan, párt-függetlenül tájékoztat-e. Véleményem szerint nem tette, de nem volt kérdés, hogy kell-e egyáltalán az Önkormányzatnak ellene bármit is lépnie. Így aztán most sem gondolom, hogy bármivel, bármiben lépjen közbe az Önkormányzat a Kerthelyiség című lapnál. És nem azért gondolom így, mert ez a lap az én véleményem megjelenítésére is biztosít lehetőséget, vagy mert értékrendje rokon az enyémhez, hanem azért, mert nincs, nem lehet eszköz egy magánkézben lévő lap befolyásolására.

Sok településen gyakorlat valóban az önkormányzat hivatalos lapjának megjelentetése, legalább két kérdés azonban nyomban felmerül: i) miből finanszírozzuk, ii) milyen eszközökkel, metodikával garantálható a függetlensége. Ha volna a kérdésben megfogalmazott javaslat pályázat kiírásra, ezen keresztül, megkerülhetetlenül a fenti két kérdés megválaszolására, akkor véleményezni lehetne a javaslatot.

Tisztelt Képviselő Úr!

Kérem válaszom elfogadását!

Turai István

polgármester

A testületi ülésen tempósan felolvasott, gördülékeny szöveg persze nem tételes válaszokat adott a kérdésekre, hanem más csoportosításban, összevonva-elkenve kezelte azokat. Annyit reagálhattam helyben, hogy nem tudom elfogadni a válaszokat, mire szavazás következett: Albert Gábor tartózkodott, én nemmel szavaztam, mindenki más elfogadta a polgármester válaszait.

 

III. fejezet

 

Végigolvasva, átgondolva, elemezve a szöveget, ezt gondolom a válaszokról:

Tisztelt Polgármester Úr!

Tudomásul vettem, de nem fogadhatom el interpellációmra adott válaszát. Törökbálint polgármesterétől számomra a demokrácia és az erkölcs szempontjából is elfogadhatatlanok válaszai.

Politikailag rutinosan, bőbeszédű szöveggel kerülte el a tömör, nyílt választ az egyenes kérdésekre. A témáról beszélt, de nem mindig a kérdésekről. Így az Ön által írt hosszú szövegből ki kell bontani a kimondott és ki nem mondott válaszokat.

Sajnos a fentiekből adódik, hogy nem tudom úgy szerkeszteni mondandómat, hogy a kérdések után az Ön válasza, majd az én reakcióim következzenek.

 1. Miért kampányol Törökbálint polgármestere fejléces levéllel, polgármesteri aláírással és pecséttel, közpénzt felhasználva egy nem törökbálinti cég támogatásáért?

 - Ironikus válasza szerint a testület döntését kéri a 25 ezer forint közpénz megtéríttetéséről, ha én erre javaslatot teszek. Szerintem a köz pénzének indokolatlan költésénél nincs mérték. Se ezer, se tízezer, se százezer forintot nincs joga a köz pénzéből politikai részérdekek mentén elkölteni egyetlen hivatalnoknak és képviselőnek sem. Csupán a köz érdekeit leghatékonyabban szolgáló célokra lenne szabad elkölteni a közpénzeket. Ahol a kicsit megengedjük magunknak és másoknak, ott nagyon nehéz megmondani, hogy hol a határ.

 2. Mivel tisztában van a Kerthelység anyagi gondjaival, fontosnak tartja ezek rendezését, gondolom ismeri a lap működését is. Évek óta felmerülő kérdés, hogy kik finanszírozzák a lapot?

 - Érdekes ellentmondás válaszaiban, hogy Ön nincs tisztában a Kerthelység gazdálkodási kérdéseivel, mégis mérlegeli az ezzel kapcsolatos kérést, sőt polgármesteri tekintélyét, befolyását latba veti egy egyoldalú propaganda-termék melletti kampányolásért.

 3-4. Milyen ellenszolgáltatást kapnak közvetve vagy közvetlenül a lapot támogatók ezért a havi milliós nagyságrendű költségért az önkormányzattól? Van-e olyan vállalkozás, amely hozzájárul a lap működéséhez, ugyanakkor kedvezményt kap a helyi iparűzési adóból vagy más kedvezményben részesül?

 - Erről nem tud semmit a Polgármester Úr. De azért lássa be, érdekes, hogy a piaci árnál lényegesen magasabb reklámköltségekért sorba állnak a vállalkozók. A képviselő testület az elmúlt években egy sor olyan döntést hozott, amely Törökbálint lakosságának hosszú távú érdekeit nem szolgálja, de kisebb-nagyobb tulajdonos-csoportok számára komoly hasznot eredményezett. Ebben a közegben legalábbis felmerülnek kérdések. Az azóta bedőlt Tó-Park projekt és a Raiffeisen Bank is komoly hirdető a lapban. És mintha lettek volna számukra kedvező területátsorolási döntések (a Tó déli oldalán és a Rác zugban).

- És még egy: ha ilyen könnyedén el lehet tartani egy közérdekű lapot hirdetésekből, akkor egy független helyi közéleti lapot is el lehetne tartani, a polgármester támogatást kérő levelével, fillérekből.

 5. Törökbálint polgármestere miért épp egy magánkiadványt talál annyira fontosnak, hogy ehhez támogatást kérjen? Miért nem az iskolák alapítványait vagy bármi más, valóban közcélú ügyet szolgál ezzel az eszközzel?

 - A Polgármester Úr felértékeli támogatáskérő levelében kérését, mivel mindössze másodszor nyúl ehhez az eszközhöz. Ez azt jelenti, hogy olyan fontosságú ügy a Kerthelység Törökbálintnak, mint a Millenium megünneplése volt annak idején!

- Egy újabb ellentmondás: Ön szerint „nem kell (nem is lehet semmilyen eszközzel) befolyásolni magánkiadásban megjelenő lapokat”. Az Ön lépése tehát nem befolyásolás. Az anyagi hozzájárulás érdekében írt támogató levél Ön szerint nem befolyásolás?

 6. A hivatal, az önkormányzat részéről kik és milyen feladatkörrel működnek közre a lap készítésében?

 - „Az is a lap tulajdonosának döntése, hogy kit miről kérdez meg”. Nem tehet róla senki, ha a többség képviselőit kérdezi meg a tulajdonos arról is, hogy milyen témákat kell megjelentetni és miről kell hallgatni a lapban. És ha megkérdezik az embert, akkor illik válaszolni.

- Természetesen nem az Ön vagy a hivatal utasítására, de a hivatal és az önkormányzat több tagja dolgozik a lapnak: fényképekkel, cikkekkel, riportokkal, cenzúrával, szerkesztéssel. Erről nyilván van tudomása, mégsem osztja meg velünk a pontos részleteket.

7. Korrektnek, kiegyensúlyozottnak, pártsemlegesnek tartja-e a Kerthelységet? (Amiben szinte kizárólag csak a többség képviselői jelentethetnek meg írásokat; amelynél előfordult, hogy nem jelenhetett meg egy kritikai tartalmú cikk, mert nem volt hajlandó „öncenzúrára" a nyilatkozó; illetve amelynek szerkesztői nem is reagáltak ellenzékben lévő képviselőcsoport megkereső levelére.)

- „A lappal elégedettek a törökbálintiak”. Egy olyan hatalmi gyakorlat, ami a kritikára jobb esetben elfordulással, rosszabb esetben gyűlölettel reagál, nem csoda, hogy nem kap negatív visszajelzést a lappal és lassan semmivel kapcsolatban. Ez gyakran ismétlődő jelenség az elmúlt évtizedek hazai és európai politikai életében.

- Nem fogok statisztikát készíteni, hisz mindenki látja, aki látni akarja, hogy csak azok jutnak szóhoz a Kerthelységben, akik semmi kellemetlent, negatívat, kritikát nem fogalmaznak meg a jelenlegi helyi kurzusról. A civilek és a képviselők közül csak a simulékony, „jó fiúk” jutottak szóhoz. Ennek tagadása elég meglepő számomra. De akárhonnan olvasom: semmi kritikát, semmi kételyt nem találok a két oldalas válaszban. Ez rövid, tömör válasz formájában azt, jelenti, hogy a Polgármester Úr kiegyensúlyozottnak és pártsemlegesenek tartja a Kerthelység című lapot.

 8. Megfelelőnek tartja-e Törökbálint lakosságának hiteles, sokoldalú tájékoztatására a Kerthelység című lapot és a lakosság kisebb részéhez eljutó, az önkormányzat által irányított honlapot és a még kevesebbekhez eljutó Törökbálinti Televíziót?

- „Számos közérdeklődésre számot tartó kérdésben nyújtott önkormányzatunknak megjelenési lehetőséget” a Kerthelység. De csak azokról a témákról adott hírt, amelyeket a regnáló többség sikernek tartott. A kellemetlen ügyekről kínosan hallgatott. A Tó Park magasztalása mellett nem jutott hely a lapban a gigantomán beruházás visszásságairól, arról, hogy törvénytelenül fogadta el a testület a szabályozási tervet, hogy az Alkotmánybíróság foglalkozik ezzel az anomáliával. A Tükörhegy IV-ről, az oda építendő lakótelepről sem lehetett olvasni semmit. De a politikai és családi szálak mentén a hivatalba szerződtetett munkatársak sokaságáról sem. Ezek talán nem közérdeklődésre számot tartó kérdések?

- Amikor a város első embere egy orgánumot kiválaszt a köz rendszeres tájékoztatására, akkor ezzel értékítéletet mond annak tartalmáról. Elfogadja a közösséget a benne rendszeresen megjelenő írásokkal. Magáénak érzi a negatív indulatokat, amik megjelennek abban, magáénak érzi a Tó Park mindenek feletti reklámozását és magáénak érzi az elhallgatott témák sokaságát, amit nem kell a törökbálintiak orrára kötni. Ez mind Törökbálint lakosságának az érdekeit szolgálja?

 9. Mi a véleménye arról a javaslatról, hogy írjon ki pályázatot az önkormányzat egy független, sokoldalú tájékoztatást biztosító, minden lakóegységbe ingyenesen eljuttatott havilap előállítására, ahogy ez sok településen működő gyakorlat?

 - „A jelen gazdasági helyzet”-tel magyarázza Polgármester Úr, hogy gazdaságilag milyen jó a törökbálintiaknak a Kerthelység. De ez a lap már három éves. A krach pedig fél éve robbant. Előre látta mindezt? Ezért alakították ki ezt a gazdaságos kapcsolatot? És valóban érdeke Törökbálintnak, hogy egy manipulált, egyoldalú sikerpropagandát közvetítő lap legyen az önkormányzat szócsöve?

- Egy olyan településen, ahol csupán az elmúlt 5 hónap alatt is több millió forintot költöttek el indokolatlan, a köz érdekeit nem vagy minimális hatékonysággal szolgáló tételekre, furcsa kérdés, hogy miből finanszírozzunk egy pártfüggetlen, kiegyensúlyozott tájékoztatást biztosító havilapot. Ha fontos lenne Önnek és a többségi frakciónak a független tájékoztatás, pillanatok alatt megtalálnák hozzá a forrásokat.

- Másik problémája, hogy milyen eszközökkel, metodikával garantálható egy közérdekű lap függetlensége. Erre azt tudom mondani, hogy az újságírás egy szakma, amelynek évtizedek sora óta megvannak az eszközei a fenti probléma kezelésére. De nagyon könnyen fel lehetne térképezni a szűkebb tágabb ismeretségi körben a jól működő gyakorlatot, és lehetne ötleteket meríteni.

- Tény, hogy a független helyi sajtó megteremtésére irányuló ötlettel szemben csak aggályokat fogalmaz meg, viszont egyetlen kritikai mondat nem szerepel a jelenlegi helyzetről a válaszok között. Mindez világosan mutatja, hogy a Polgármester Úr erkölcsi mércéjének, politikai ambícióinak tökéletesen megfelel ez a helyzet. Az a helyzet, hogy egy egyoldalú helyi pártpropagandát közvetítő havilapot ruháztak fel a köztájékoztatás szerepével. 

 Mindezek ellenére remélem, hogy első elutasító reakciói ellenére megfontolja a fentiekben leírt gondolataimat, amire volt már példa az elmúlt hónapokban.

Üdvözlettel: Fernengel András

Szólj hozzá!

A költségvetéstől az ombudsman jelentéséig

2011.03.27. 23:13 Fernengel

 

Költségvetés

 

A település jelenlegi helyzetében minden forintot meg kellene nézni, hogy hova teszünk. Ahogy Gáldi Gyuri mondta: le kell hajolni minden tízezer forintért.  Teljesen lehetetlen helyzet, hogy egy ekkora költségvetésű településen ne lehessen beruházásra tervezni semmit, mert az intézményrendszerrel megetetjük a rendelkezésre álló milliókat!

Csokorba gyűjtöttem néhány „apró” tételt, ami nagyon szem előtt van.

- Helyi postázásért fölösleges kifizetni a bélyegpénzt. Egy bicikli kellene és, egy belső kézbesítő.

- A egynyári virágok tömeges telepítése, akár két-háromszor évente a hivatal előtt, 100 Ft körül darabja, kb. 100 m2, érdemes kiszámolni. Helyette díszcserjékkel és évelőkkel egyszer kellene csak megépíteni a kertet.

- A pogácsa-ásványvíz-szendvics-választási díszvacsora jellegű ellátmány eltörlése. Ez is aprópénznek tűnhet, de tavaly 3,7 millió ment el erre a célra! Amikor ezt szóvá tettem, Csuka Attila lepopulistázott a bizottsági ülésen. A testületin viszont elnézést kért ezért és mutatta az otthonról hozott uzsonnás csomagját. Mit tesz egy kicsivel nagyobb nyilvánosság… De apró poénokból látszik, hogy nem tudja elfogadni, hogy még ásványvíz se járjon. Az éjszakai orvosi ügyeleten, az iskolai fogadóórán, az esti edzésen kapnak az ott dolgozók közpénzből ellátmányt? Nehogy elhiggyük, hogy annyival fontosabb a mi munkánk!

- A színes fénymásolás és a fél oldalas nyomtatások is azt jelzik, hogy közel sincs még racionális gazdálkodás a hivatalban.

- A megbízási szerződések áttekintése is egy tanulságos történet lenne, egy-két érdekes dolog már kiderült.

- Egy kedves ismerősöm hívta fel a figyelmem az új lakók köszöntésére személyenként külön másolt színes oklevélre.

- De én ide sorolom a 3,6 milliót is, amit a Duna Szimfonikusoknak kifizetünk 4 db ifjúsági koncertért. Szakemberek szerint: komoly zenét népszerűsíteni sokkal olcsóbban (és hatékonyabban) is lehet.

- És az intézmények. Vastagon. Nagyon jó lenne, ha elkészülne az átvilágítás. Remélem nem olyan lesz, mint a megrendelő szája ízére írt szakértői vizsgálatok sokasága.

Apróságok – tízezrek, százezrek, milliók, … és érdekes: nincs miből fejleszteni!

A költségvetéshez csak annyit, hogy a közalkalmazottaknak a költségvetés fellazulásának fázisában beemelt havi 12 ezer Ft-os étkezési jegy évi 82 millió Ft-jába kerül a településnek. Szerintem nincs ez jól így. Nem mindenkinek, hanem differenciáltan kellene a közalkalmazottak, köztük a pedagógusok bérét is megállapítani. A gyengén teljesítő, keveset vállaló pedagógusok szerintem túl jól keresnek. Azoknak a tanároknak pedig, akik a hátukon viszik az iskolát, kiemelkedően teljesítenek, alig lehet megfizetni a munkáját. Mindenki föl tudja sorolni, hogy melyik a tantestületnek az a 10-30%-a, aki meghatározó az iskola teljesítményében, programjaiban, hangulatában. Ezeket a pedagógusokat kellene akár kétszeres bérrel megfizetni. A mindenkinek adott többletpénz nem motivál, nem ismeri el a többletteljesítményt, nem növeli a hatékonyságot. Viszont nagyon költséges.

Javasoltam, hogy ha felszabadul (például az új iskola téli állagmegóvásra átmenetileg biztosított párszáz millió forint) pénz valahol, akkor azt fejlesztésre fordítsuk. Természetesen, mondta Turai István. Nem olyan természetes ez! Kijönne belőle még egy kis kafetéria is ...

 

Tükörhegy IV

 

A Tükörhegy IV-ről a jövő nemzedékek ombudsman-ja elkészítette alapos állásfoglalás-tervezetét. Sok ponton kifogásolják a jogszabályalkotás folyamatát. A testület visszautasította a terhelő megállapítások többségét, néhányat elfogad. A zárt ülés után elfogadtunk egy tájékoztatót a helyzetről.

A befektető fenyegetőzik, szerinte több milliárd Ft-ot ölt eddig a területbe. A tükörhegyiek is tömeges perrel fenyegetik az önkormányzatot, amennyiben megvalósul a lakótelep. A szerkezeti terv visszavonását egyelőre levettük a napirendről. Egyrészt még 2 minisztérium 6 szerve nem fejezte be a hivatalos vizsgálatát a területen, másrészt még az ombudsman végleges állásfoglalását is megvárja az önkormányzat. Fontos az a mondat, miszerint ha csak egy törvénysértő mozzanat is volt a területet szabályozó rendelet megalkotásának folyamatában, újra kell gondolnia a terület sorsát a testületnek. Csak az a bökkenő, hogy a már kiadott építési engedélyen ez nem segít. Annak megsemmisítéséhez magasabb fórumok, nagyobb erők egyirányú szándéka kell. Nem biztos, hogy ez nem lesz meg!

A Kerekdomb Egyesület felajánlotta az ügyfél státuszt a minél teljesebb lakossági véleményérvényesítés érdekében. A Tükörhegyi Közéleti Egyesület szerint erre jelenleg nincs szükség.

Az önkormányzat igyekszik mindent megtenni, hogy szabadulni tudjunk a tükörhegyi lakóteleptől. De egy kicsit visszatekintve fölmerül a kérdés, hogy vajon hányszor kerülünk még ilyen helyzetbe? Hiszen volt már Medicatus lakótelep-ügy az idősotthon mögött. Sok százmillió Ft-ot bukott rajta Törökbálint. Volt már ügy a Bálint Márton iskola alatti, Köztársaság téri ABC helyén építendő sokemeletes épületekből is. Ott is röppentek a tízmilliók a közpénzéből. És itt a harmadik fiaskó. És ez sem lesz  ingyen, ha egyáltalán sikerül megúszni! Fölmerül a kérdés, hogy ki nincs a helyén? A polgármester, a jegyző, a hivatal köztisztviselői? Miért lehet ilyen baklövéseket elkövetni sorozatban? És miért nincs felelőse soha az elúszott tíz- és százmillióknak? Azt nem is kell mondanom, hogy hány értelmes helyre lehetne tenni az így elszórt hihetetlen mennyiségű pénzt…

Az minden esetre elhangzott a beruházó szájából, hogy nem kezdik el 3-4 hónon belül a beruházást. Megkérdeztem, hogy vajon mi járt a tervező fejében, amikor 1040 lakás terveit papírra vetette, tudva azt, hogy a szabályozási tervben mindössze 650-700 fős lakosságnövekedést terveztek a teljes Tükörhegy IV-re (vagyis a családi házas nagyobbik résszel együtt)? A válasz szerint nem kötelező érvényűek a tervnek az alátámasztó munkarészei. Vagyis komolyan gondolja a tervező azt, hogy egy ekkora horderejű beruházás elkezdése előtt mindössze egy másfél oldalas határozatot kell elolvasnia és figyelembe vennie! Ezek szerint egy egyszerű iskolai vagy tábori csoportfeladatnak nagyobb körültekintéssel látnak hozzá a középiskolás diákok, mint egy lakótelep megtervezésének a mérnökök. Egy olyan lakótelepnek, ami egy település területének néhány századára, a jelenlegi lakosságszám 20%-os növekményét akarja bezsúfolni! Ha ez jogilag helytálló, az is súlyos. De hogy erkölcsileg sincs rendben, az is biztos.

 

SzMSz

 

Az SzMSz átdolgozása került napirendre. Egy csokorra való javaslatot gyűjtöttem össze. Egy részét elfogadták, más részét nem.

Amit elfogadtak:

-         A jegyző kiemelt feladatköreibe emeltük a belső és külső információáramlás megszervezését.

-         Kértem, hogy ha valamely bizottsági tag javasolja, hogy minősüljön egy napirend „nagy nyilvánosságra számot tartó” ügynek, akkor annak tárgyalását a 17 óra utáni első napirendként ejtse meg a testület. Legalább az esélye legyen meg annak, hogy az érdeklődők eljönnek a vitára és a döntésre.

-         Kértem, hogy minden dokumentum módosítását korrektúra formájában terjesszék elő, hogy a változások követhetőek legyenek.

-         Nagyon sovány az önkormányzati hírek szokásos módon történő közzétételének listája, ezért javasoltam ennek bővítését.

-         A bizottsági ülések ne essenek egy napra. Többször várt már a pénzügyi bizottság arra, hogy a humánpolitikusok – kapkodva – befejezzék a saját ülésüket.

Nem fogadták el a következőket:

-         Az előterjesztések elolvasásának esélyét növelné, ha napi 70-90 oldalban maximálnák a kiküldött anyagok hosszát. Talán nem lennének olyan ballépések, amikről fentebb már írtam. Kezelhetetlen helyzet, hogy pénteken megkapunk 700 oldal anyagot, amit szerdára át kellene olvasni. Eleinte többen tagadták, hogy előfordulna velük, hogy ez nem sikerül. Olár Marika hosszú hallgatás után felszólalt és közölte, hogy vele ez még soha nem fordult elő: mindig mindent el tudott olvasni. A gyorsolvasási képességeimet is elkezdték néhányan pedzegetni. Aztán ahogy haladtunk a témák sorában, és a „gyorsolvasók” több felkészületlenségre utaló bakit követtek el, már végül ők is mosolyogtak a dolgon. (Annyit sikerült elérni, hogy most már folyamatosan kerülnek föl az elkészült anyagok a net-re, nem a bizottsági hét előtti pénteken, ömlesztve.)

-         A polgármester és az alpolgármester egy havi többletjuttatását tartalmazza az SzMSz. Miért van erre szükség? Keveset keresnek? Látszik a jelenlegi gondokból, hogy mindig jól teljesítenek! Ne is legyen kérdéses, hogy kapnak-e jutalmat? Szerintem ez is a közpénzszórás egyik csapja. (De kell ez, mert még mindig így működik a rendszer.)

-         Pótelőterjesztés legkésőbb hétfőn kerülhessen a bizottsági tagokhoz. (Jó ez így. Lehet az utolsó pillanatban, akár helyben olvasva.)

-         Mi lenne, ha 3 hetente üléseznénk? Hogy kicsit élhetőbb mennyiségben olvassuk az eldöntendő kérdések hátterét. (Nem tudna a hivatal felpörögni ehhez a ritmushoz.)

-         Ha a közmeghallgatáson valakinek a kérdésére nem helyben, hanem írásban adnak választ, az ne csak a kérdezőnek küldjék el, hanem tegyék közzé. (Csak nehogy túl sokan tudjanak a kényes kérdésekről.)

-         Tanácsnokok kinevezhetők legyenek, ne betonozzuk be az SzMSz-be, hogy kell lennie ilyen pozícióknak. (Feltétlenül kellenek. Beruházás nincs, de kell hozzá egy alpolgármester, egy referens és persze egy egész apparátus a hivatalban.)

-         A két alpolgármester kinevezését is feltételes módba írtam volna bele. (Nagyon kell a sok státusz, rengeteg a munka, a tárgyalás. És az ember, akinek adni kell.)

-         A testületi ülésen a kérdezés lehetőségét ne szigorítsák: előre, órára, írásban. (Nagyon félelmetes lehetett az az egy alkalom, amikor kérdezni merészeltem, hogy meg kell szigorítani ennek a feltételeit!)

 

És egyéb apróságok (?)

 

A hulladékudvaron korszerű komposztálótelep fog épülni 170 millió Ft értékben. A hulladékudvar az összes eddigi funkcióját megőrzi, de egy zárt rendszerű, szabályozott légbefúvásos technológiával fogják a darált, rostált zöld hulladékot komposztálni. A kész komposzt rekultivációhoz és szántóföldi hasznosításra lesz alkalmas. Szag semmi, zaj sem lesz nagyobb, a megközelítés a Depo után, a patak mellett induló útról történik majd, amit megépítenek a telepig. A Téglagyár utca tehermentesítve lesz ezzel például a szennyvíziszapot szállító teherautóktól. A fejlesztést a 83 települést összefogó Duna-Vértes Hulladékgazdálkodási konzorcium fedezi Eu-s pénzek bevonásával.

Többen tartanak tőle, hogy 2500 t/év kapacitásra tervezik a telepet. Ez az újonnan megépítendő úton (Fűzfa utca) fog bonyolódni. Napi 100 autó körüli forgalmat fog jelenteni. Ez növekedést jelent, kétségtelen, de egy kedvező útvonalon fog megvalósulni. Nagyon bánt többeket, hogy ide fogják hordani a környező települések zöld hulladékát. Egyrészt a zöld hulladékot nem éri meg nagy távolságokra fuvarozni, ezért én nem gondolom, hogy 10-15 km-nél nagyobb körzetből érkezne az anyag. Másrészt érdekes, hogy az teljesen rendben van, hogy a mi zöld hulladékunkat jelenleg Tárnokra fuvarozzuk. De ide ne hozzon senki semmit! Megboldogult Bóza Feri bácsi jut eszembe. 13 éve milyen vehemenciával tiltakozott a hulladékudvar kialakítása ellen! Milyen nehezen fogadta el, hogy az otthon keletkező veszélyes hulladékot össze kell gyűjteni valahol, amíg annyi lesz belőle, hogy gazdaságosan lehet szállítani. Különben meg megy minden a vegyes szemétbe.

Szerintem fontos előrelépés lesz a helyi és regionális hulladékgazdálkodásban a telep felépülése, és alig kerül valamibe Törökbálintnak.

 

Kérdéseimre két hónap után megkapom a válaszokat. Már amelyikre...

- A vasút mellett leirtott erdő hívta fel a figyelmet arra, hogy semmilyen helyi szabály nem tiltja a telken belül a tulajdonosnak, az akár ilyen brutális mértékű fairtást. Készül már a jogszabály. A telek feltöltését 1 m-ig nem is kell bejelenteni, egy méter fölött is csak bejelentési kötelezettsége van a tulajdonosnak. Értem. Sajnos.

- A Tükörhegy IV-re vonatkozó kérdésemre pedig a jegyző szerint megtalálom a választ az ombudsmannak írt válaszok között, amit a hivatal állított össze. Alaposan átnéztem az egészet: semmi nincs benne arról, hogy milyen utasításra tízszerezte meg a tervező a TV besorolású területet! Szóval ez a válasz mellébeszélés.

Komoly válaszok. Mindezt 15 nap helyett, 2 hónap alatt. Mint kiderült ez is kapkodva született, mert az ülés délelőttjén jelezték a jegyzőnek, hogy még nem válaszolt.

 

Ha jól értem családi okok miatt lemondott a külsős bizottsági tagságáról Murányi Zsolt. Felkészült, lelkes, energikus tagja volt a VFKB-nak. Az új tag a körzetében Csuka Attilával szemben alulmaradt fideszes fiatalember, Szabadzki Péter. Ismét egy családi/párt káder. A Csenger-Zalán dinasztia egyik cégében jó emberük. Ő a legalkalmasabb erre a helyre. Reméljük a szakmai tudás, a munka és a településért való elkötelezettség is meglesz hozzá.

A településszerkezeti terv lassan napirendre kerül. Újra. 2001 szeptemberében fogadta el az előző, Törökbálint halálos ítéleteként értékelhető, szégyenletes tervet az akkori testület. Tíz év után új kör kezdődik. Új meccs, új nyomakodás, új átsorolások, új lakosságszám-növelés … Turai István elhívott egy megbeszélésre, amin a tervező, a főépítész, Gyarmati Misi és magam vettünk részt. Nem lesz egyszerű menet! Új besorolási kategóriákat kell bevezetni, nagyon bonyolult a rendszer, komoly terjedelműek a dokumentumok. Minden adott ahhoz, hogy egy-két apró akna ott maradjon, amire majd 3-6-8 év múlva rélép egy befektető. A tervező szerint nem lehet teljesen egyértelmű szabályozást kialakítani a bonyolult rendszerben. Véleménye szerint a legjobb szándék ellenére is elképzelhető, hogy vitás esetben egy bíróság másként ítélkezik, mint ahogy a község és a tervezők értelmezik a helyi építési jogszabályokat. Szép kilátások! Főleg, ha hozzátesszük, hogy az elmúlt években – finoman szólva – nem minden esetben lehet felfedezni a döntések mögött a Törökbálint hosszú távú érdekeit szem előtt tartó szándékot. Turai István egy hétvégére el szeretne vonulni a testülettel ezt a témát alaposan átérteni, áttanulmányozni. Kíváncsi vagyok összejön-e ez. Fontos lenne.

Rothauszki Gabi kilépett a Fideszből, mivel harmincegynéhány embert kizártak. Az ő bűnük az volt, hogy Csuka Attilát támogatták a választások előtt, akit ejtett a magasabb vezetés.

Érdekes látni néha, hogy figyeli egyik képviselő a másik kezét, hogy az miként szavaz. Egy apró beszélgetés-foszlány: Megszavazzuk? (Megszavazzák.) Miért szavaztuk meg?

 

Szólj hozzá!

Sűrű január a költségvetés jegyében Ülések és közmeghallgatás

2011.03.24. 22:54 Fernengel

 

Bizottsági ülések

 

Bár magam javasoltam a zöldhulladék elszállításának megőrzését, nélkülem áll fel a lehetőségeket áttekintő bizottság, mivel nem értem oda munkahelyi elfoglaltság miatt a bizottsági ülés elejére. Azért a végén Hajós Béla, külsős bizottsági tag odajön és elhív a megbeszélésre.

Javasoltam, hogy legalább a legfontosabb utak és csomópontok oszlopainak muskátlival történő beültetését őrizzük meg. Viszont a parkjainkban nem kellene annyi egynyári palántát ültetni darabját 100 Ft-ért, évente többször is. Szép évelőkkel, virágos cserjékkel olcsóbban és akár szebben is meg lehetne oldani. A hivatal előtt több száz m2, érdemes szorozni … Kértem, hogy faültetésre is adjunk ebben az évben visszafogott keretet. Azt gondolom, hogy nem lehet teljesen leállni ilyen kisebb nagyságrendű, de fontos kiadásokkal. A nagy tételeknél kellene következetesebbnek lennünk.

A Bálint Márton Iskola igazgatói pályázatának kiírásába javasoltam, hogy illesszük be alapkövetelményként, egy világnyelv középfokú ismeretét. A felbolydulásból megértettem, hogy Német István tervezett utódjának nincs ilyen nyelvtudása. Megértettem és visszavonultam. Nem akartam senkit kirekeszteni a pályázni szándékozók közül! Mindössze azt gondolom, hogy Európában egy középiskola vezetőjének legalább egy világnyelven illene tárgyalóképesnek lennie. Ha már 18 éves korukra a mai diákok gyakran nem csak egy és gyakran nem csupán középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek …

A nőgyógyászati szakrendelés megtartása érdekében Rothauszki Gabi minden követ megmozgat. Nem értem, hogy ha szemészetre, sebészetre és még ki tudja mi mindenre át tudunk ballagni Budaörsre, miért éppen ezért a rendelésért kell milliókat kifizetni Törökbálinton. Gabi egyik érvelésében elmondta, hogy a kulcsfontosságú szűrővizsgálatokra sokkal inkább elmennek a lányok, asszonyok, ha az helyben van. Végre megértettem. Ha valóban így van, támogatom ezt a kérdést.

Az orvosi kar nem hajlandó semmit engedni abból, ami a szerződésükben szerepel. Ingyen kapják a rendelő helyiséget, annak a rezsijét, a takarítást. Ez közel sem mindenhol van így az országban. Ezt akarta az önkormányzat megszüntetni a vis major helyzetben. Hogy mennyit vihet haza egy körzeti orvos papíron és mennyi jön hozzá borítékban – nem tudom. És hogy mennyit jelentene, ha nekik kellene fizetni a fentieket, azt sem. A szerződések lejártakor szerencsés lenne, mindezeket pontosan látni, hogy lehessen korrigálni, ha szükséges.

Turai István a bizottsági ülés végén szeretné majd jelezni, hogy mi alakult az elmúlt napokban az iskolával kapcsolatban. Az ülés végén elmeséli, hogy egy minisztériumi szakemberekkel folytatott – nem túl termékeny – megbeszélés végén egy hölgy megjegyezte, hogy mintha az Új Széchenyi Tervben szerepelne a törökbálinti iskola ügyének rendezése. A jegyző és a polgármester rávetették magukat a számítógépre, és valóban, az ÚSZT 128. oldalán megtalálták, hogy a kormány nem hagyja magára a bajba jutott önkormányzatokat. Többek közt befejezi és üzemeltetésre átveszi a 24 tantermes iskolát. Teringettét!!! Ezzel a következő nyolc évben összesen 11,3 milliárd forint kifizetésétől kímélik meg a várost, utána pedig minden évben mintegy 500 millió forint marad az önkormányzat zsebében. Ennyibe fog kerülni hozzávetőlegesen ennek az intézménynek az éves fenntartása. Ez óriási felmérhetetlen könnyebbséget jelent! Lassan már nyereségessé válik a pénzügyi krach a városnak:) Egyik szemem nevet: ha szűken csupán Törökbálint érdekeit nézem. A másik oldala a történetnek nagyon szomorú. Hogy ebben a szegény országban, ahol annyi problémát nem lehet megoldani a krónikus tőkehiány miatt, az egyik leggazdagabb település felelőtlen döntései miatt a köz pénzéből ennyit kell költeni egy félbe maradt iskolaépítésre! Hány jó helye lenne ennek a sok milliárdnak!

Másnap a humán bizottság ülésének végén kérdezem Palkó Gabitól, hogy mit szól a fejleményekhez. Nem tud róla!!! Ismét felmerül bennem: biztos jó az információáramlás?

A költségvetésből alig értek valamit. Bejelentkeztem Soltész Erikához, aki a pénzügyi iroda vezetője. Csupa jót írhatok róla: karakán, értelmes, türelmes, őszinte, hozzáértő. Jó vele beszélgetni.

 

Közmeghallgatás

 

Nagy csöndben ül a képviselők többsége. Turai István állja a sarat. Nincs könnyű dolga. Kemény, sokszor indulatos kritikákat kap az általa vezényelt testület. Csuka Attila és Albert Gábor viszik a prímet a polgármester mellett.

Albert Gábor: azonnal szavazzunk az adórendelet visszavonásáról! Felszólalok, hogy néhány nap múlva napirenden lesz a javaslat, nem kellene az emberek nyomása alatt dönteni erről. De kell! Egyedül tartózkodtam. (Meglepődtem: az ülés után odajött Csenger-Zalán Zsolt és azt mondta, hogy gratulál, karakán dolog volt ez.)

Már 10-15 évvel ez előtt is nehezen éltem meg a közmeghallgatásokat. Van egy határ, ami alá nem szabadna süllyednie a beszélgetésnek. Nagyon szégyellem magam, ha ez mégis megtörténik. Mindenki helyett. A legkeményebb kritikát is el lehet mondani nyugodtan, indulatok nélkül, meghallgatva a válaszokat. Ez többször nem sikerült most sem. Persze részben érthető: hol tanulhattuk volna meg mindezt? De csak részben ...

A Tükörhegy IV van legtöbbször műsoron. Többen unják ezt és szóvá is teszik. Nyilván sokat beszélünk most erről, mert ez az egyik legégetőbb gond. De ha annak idején nem beszéltünk volna ennyit a Medicatus ügyről, most a Dulácskán is lakópark lenne 3-4 emeletes házakkal.

Starzynski Zsolti ütős volt a parlamenti bizottsági fiaskóról a polgármesterhez szegezett kérdéseivel. Belezavarodott egy kicsit maga is, de ütős volt. Az eredeti hanganyag visszajátszása is nagyon hatásos volt, amelyben Turai István a pénzügyi szakemberek véleménye ellenére is átnyomja a testületen az új iskola építését, azzal a mondattal, hogy személyes felelősséget vállal azért, hogy a beruházás nem fogja csődhelyzetbe sodorni Törökbálintot. Nincs mit hozzáfűznöm, érdemes meghallgatni a felvételeket.

Az kifejezetten kellemetlen volt, hogy a polgármester nem tudta szám szerint megmondani a város jelenlegi adósságállományát.

Egy késői felszólalásban elmondtam még, hogy bár több képviselő nem érzi, de komoly bajok vannak a településen. Három területet említettem. A felelőtlen gazdálkodást, a települést tönkretevő településfejlesztést, a rossz információáramlást. Egy negyediket most teszek hozzá: a családi-politikai alapon történő státuszosztogatást. Sokan látják ezeket a gondokat, de a képviselők kevéssé.

Sok kritikát mondtak el a közmeghallgatáson is, és az utcán-buszon is nagyon sok elégedetlen emberrel beszélgetek. De nem vagyunk elegen a komoly változás elindításához. A választások világosan megmutatták, hogy a törökbálinti szavazók vagy nem értik a körülöttük történő eseményeket vagy megfelel nekik ez. Sajnos ezt tudomásul kell vennünk.

 

Testületi ülés

 

Javaslatom, első elutasítása ellenére, mégiscsak meghallgatásra talált: heti hírlevelet kapnak a képviselők a polgármestertől és a hivataltól az összegyűlt információkról. Juhéj!

Pistály. Sokadszor. A kérdés most a fejlesztéséről készült tanulmány második felének megrendelése. Albert Gábor csöndben, Csuka Attila teljes mellszélességgel nyomja. Turai István is támogatja. Gyarmati Misi és magam vívjuk a csörtéket velük. Majd egyszer részletesen is leírom, mit gondolok erről a kérdésről.

A polgárőrség költségvetésében 2 millió tiszteletdíjra van beállítva! Leesett az állam és tiltakoztam. Azt hittem, civil emberek fontosnak tartják annyira a közbiztonságot, hogy saját idejüket felajánlják a cél érdekében. De hogy a járőrözők vagy az őket irányítók ezért pénzt kérjenek, kapjanak? Elfogadhatatlan számomra. 15 éve ápoljuk, védjük, fejlesztjük Törökbálint környezeti értékeit a Kerekdomb Egyesülettel, de soha senki nem kért és kapott egy fillért sem. Pedig nem kis dolgokat értünk el másfél évtized alatt. Mekkora számlát állíthatnánk ki a sok ezer óra munkáért! Ez is a köz pénzének egyfajta, jól hangzó céllal indokolt szórása.

Iskolatej!  2 millió erre is. Beleragadunk „a gyerekekért mindent” mézédes mázába. Tényleg minden iskolásnak szüksége van erre? Nem a rászorulókat kellene célzottan támogatni? Megy tovább az osztogatás. De ha este bemegyek a Zimándyba, kupacban áll a sok meghagyott uzsonna a folyosón. A Bálint Mártonban az iskolatej melegszik a tálcákon. Biztos nem szeretem a gyerekeket …

Egy hónappal később kellett volna jönnie a két hírnek. Ha csak márciusban derült volna ki, hogy még egy évig jön a Telenor pénze és hogy felépítik az iskolát, sokkal következetesebben végig kellett volna csinálni a szigorú költségvetést. De így máris felpuhult. Félgőzzel, de megy tovább az osztogatás, a herdálás.

Bár nagyon vártam, de nem kapok választ a Jegyző Úrtól a kérdéseimre. Pedig 15 napon belül kellett volna megkapnom. A törvényesség helyi őrétől. Nem szép!!! De: Új napirendi pont jelenik meg: kérdések. Valami hatás mégiscsak van …

Szólj hozzá!

Költségvetési birkózás. Szabadfogású ...

2011.02.13. 00:29 Fernengel

 

Második válasz a petícióra

 

Tételes válaszok születtek, de csak a felvetések második részéről. Az "Elfogadhatatlannak tartjuk" kezdetű bekezdésekre nincs reakció. Pedig súlyos gondolatok vannak megfogalmazva, amelyekre kértem és vártam volna választ.

5 fontos állítást említek, amivel kapcsolatban fontos lett volna, hogy valamiféle visszajelzés érkezzen. Ezek a következők: középtávú hatásmérlegelés nélkül történő terület-átsorolások; a közintézményekhez és közszolgáltatásokhoz sem pénz, sem hely nincsen biztosítva; az önkormányzat a
magántulajdonosok érdekeit a település érdekei elé helyezi több esetben; az oktatási intézmények nem képesek a gyermekeiket befogadni; az eladósodás. Ezek az állítások megértek volna valamiféle visszajelzést.

Ezen kívül két témában jó lenne látni, hogy az hogyan lesz megvalósítva? „Moratórium közintézmények és közszolgáltatási hálózat fejlesztéséig” - kéri a petíció. Erre polgármester úr azt válaszolja, hogy korlátozottan megalapozott előkészítés és hatásvizsgálat után lehet erről szó. Ide várnám, hogy ezt milyen határidővel, ki fogja csinálni, mi fog történni, mert ez a vélemény cselekvést követel. A másik, hogy az építési engedély feltétele legyen a közintézmények és közszolgáltatások finanszírozásának a vállalása. A válaszoló ezzel egyetért, de itt is hiányolom, hogy ez: kinek a dolga, ki a felelős, mi a határidő.

Átsorolási tilalomról persze szó sem lehet. Mi lenne, ha jönne a NAGY befektető, akinek a felkínált számtalan terület helyett egy újra fájna a foga? Elhajtanánk a nagy befektetés, a nagy adó és a sok munkahely ellenére? Én személy szerint nem bánnám. Eladnám-e Törökbálint  hosszú távú környezeti érdekeit évi néhány milliárd forintért? Erről szól a felvetés. Ha olyan borsodi településen élnék, ahol csak a hivatal dolgozóinak van munkája, ahol alig van pénze a településnek a legszükségesebb szolgáltatások fenntartására, lehet, hogy igent mondanék. De Magyarország egyik leggazdagabb településén, ahol a rendelkezésre álló sok milliárdot sem képes a képviselő testület hatékonyan a közösség érdekében felhasználni (szitába a vizet?), de komoly környezeti terhelést kap autópályák és átmenő forgalom tekintetében a lakosság, miközben egyre fogynak a zöld területeink, itt semmiképpen nem. A példa egyébként nem nagyon életszerű. Sok ipari-gazdasági-kereskedelmi terület vár gazdára Törökbálinton. És ne feledkezzünk el a már elkészült, üresen tátongó szellemvárosokról sem: volt Kika áruház, Outlet.

A vita során többen magabiztosan kijelentik, hogy a petíció állításával ellentétben, természetesen ők csak a lakosság érdekeit tartották szem előtt képviselői tevékenységük során. Arra kíváncsi lennék, hogy a lakosságnak  milyen érdeke fűződött a Medikátusz ügyhöz, a Tükörhegy IV-re tervezett lakótelep ügyéhez vagy a Köztársaság térre tervezett többemeletes lakóépületekhez? Sokan, akik ma is itt ülnek, mindezt megszavazták.

 

Költségvetés

 

Igyekszik alkalmazkodni a város a 30%-os pénzmegvonáshoz. A 0. verziója a 2011-es évi költségvetésnek 26 oldalasra sikeredett, 21 pontba szedve. Kivonatolva a lényege:

- Nem lesz fejlesztés.

- A közalkalmazottak cafetériája megvonva, köztisztviselőké a törvényi minimumon.

- A Polgármesteri Hivatal költségvetése 30%-kal csökken. (Vigyázat, nagy részben ez a hivatalon átfolyó pénzek, mint például egészségügy, szociális segélyek, ... kifizetésének csökkentése.)

- A Fő utca és az új Városháza projekt leállt.

- A Városfejlesztő Zrt megszűnik.

- A GL Outletből a Művházba jön vissza a hivatal kinti fele.

- A Művház és a Könyvtár összevonása.

- Egyesületek, civil szervezetek, sportkörök támogatása erősen csökken, az ifjúsági és a tömegsport fontos továbbra is.

- Háziorvosi rendelők: az  ingyenes rendelőhasználatnak, közműköltségek kifizetésének, ingyenes takarításnak vége.

- Nőgyógyászati szakrendelésnek vége.

- Városi díjak szüneteltetése

- Városi televízió és Törökbálinti Hírlevél leáll.

- Temetői díjak emelése.

- Hulladékelszállítási díjak emelése, zöldhulladék elszállítása leáll.

- Helyi buszjárat ritkítása, majd leállítása, ha az outletből visszajön a hivatal kinti fele.

- Lakásbérleti díjak emelése.

- Pedagógiai Szakszolgálat és Logopédiai Intézet alapítása, ahova a logopédusok, fejlesztő pedagógusok, gyógytetnevelő státusza kerül, amivel állami normatíva hívható le, a mi több mint 10 milliós bevétel. (Miért csak most kerül ez elő? Évek óta 10 millióval beljebb lehetnénk. Kinek kellett volna ezt előbb kitalálni?)

- Szabálysértési díjak emelése.

- Helyi adók alól mentesség szűkítése, adók emelése, új adók bevezetése.

- Mezőőri járulék kivetése a földtulajokra.

- Intézmények költségvetése csökken 10-20%-kal.

- Bizottságok létszáma csökken.

- Polgármester és főalpolgármester a költségtérítéséről lemond.

- Szociális téren visszafogása a támogatásoknak, ösztöndíjaknak.

Kemény lista. Mindenkit érint ilyen vagy olyan módon. És még mindig 400 milliós a költségvetés hiánya, ha mindezt elfogadja a testület!

Sokan fürdenek abban a szerepben, hogy ők aztán megvédik a kultúrát, az oktatást, a civil életet, a szegényeket, a gyerekeket, ... Igen, persze, de hogy oldják meg a feladatot? Azt a feladatot, hogy költségvetést kell csinálni, ami nem lehet negatív. Egy ezressel sem, nemhogy 400 millióval!

Kemény támadást kap az oktatásügy. Sokak szerint nagyon túl van finanszírozva a két iskola. Vezető mondta nekem a választások előtt, hogy az itteni pedagógusok az országos átlagnál 30%-kal többet kapnak. Ha a minőségben ez látszik, ha a teljesítménnyel arányosan osztják ki a többletbért, akkor rendben is van a dolog. De ezt csak külső szakember tudja átvilágítani, aki itt él, az nem képes – érthetően – elvonatkoztatni a személyes érdekektől.

Több javaslatot teszek:

- A zöldhulladék elszállítását meg akarják szüntetni. Nem kellene visszalépni, a füstölve, szűkölve parázsló avarkupacok világába. Javasoltam, hogy vizsgáljuk meg, a jelen helyzetben a megoldási lehetőségeket. Elfogadták.

- Ne csökkentsük a bizottságok létszámát, mert komoly külső szakértelem segíti a döntések előkészítését. Inkább csökkentsük 50%-kal a képviselők és bizottsági tagok javadalmazását. Leszavazták. Akik mellette szavaztak: Albert Gábor, Csuka Attila, Turai István és magam.

- A városi díjakat adjuk ki ezután is, de pénzdíj nélkül. Azt gondolom, hogy nem a pénz a lényeg ezekben a díjakban. Elfogadták.

- Ne terveztessük tovább a kivitelezhetetlen, drága bölcsődét. Leszavazták.

- Elég lenne egy alpolgármester. Leszavazták.

- A hivatalt is világítsuk át, a teljes intézményrendszerrel együtt. Leszavazták.

- Nem lehet teljesen fejlesztés nélküli költségvetést elfogadni. Leszavazták.

 

Érdekes apróságok a bizottsági és testületi ülésekről:

Felelőtlennek neveztem egy bizottsági ülésen a város eddigi gazdálkodását. Jegyző úr szót kért és figyelmeztetett, hogy gondoljam meg, hogy mit mondok. (A jegyzőkönyvből szó szerint: Dr. Horti István elmondja, hogy Fernengel András többször használta a felelőtlen gazdálkodás szavakat. A helyében meggondolná ezeket a kifejezéseket. ... Ezeket a súlyos szavakat meg kellene fontolni.) Szerinte az a gazdálkodás felelőtlen, amely többet költ, mint amennyi rendelkezésre áll. Megköszöntem neki, hogy aggódik értem, biztosítottam róla, hogy ahogy eddig is, ez után is jól meg fogom gondolni, hogy mit mondok, és elmondtam neki, hogy a felelőtlenségnek a gazdálkodás terén szerintem különböző fokozatai vannak, és ami Törökbálinton történt az elmúlt években, az az én értékrendem szerint bizony felelőtlen.

Néhány nappal később említettem a kedves helyzetet Turai Istvánnak, aki – finoman, barátilag, de – szintén figyelmeztetett arra, hogy könnyen belefuthatok perekbe, ha nem gondolom meg, hogy mit mondok.

Sokan vigyáznak rám …

Javasoltam, hogy egy alpolgármester legyen csak Törökbálinton, mint a régebbi időkben. A két alpolgi akkor jött be, amikor a jobb és bal oldal hasonló arányban jutott be a testületbe és Turai István, mint a kiegyenlítő, egyensúlyozó polgármester, így kezelte a helyzetet. Aztán így maradtunk. Mivel beruházás is alig lesz, nem gondolom, hogy szükség van beruházásért felelős alpolgármesterre, egy is elég. Jelzés kifelé is, hogy komolyan veszi a testület magára nézve is a spórolást. Hajdú Ferenc alpolgármester kihajol a sorból és megkérdezi Palkó Gabi elnök asszonyt: Ha jól tudom, már befejeztük az előző napirend tárgyalását… Felvilágosítják, hogy még nem. Érdekes mozzanat. Demokratikus, konstruktív. Ilyen eszközzel is meg lehet próbálni elnémítani egy kényelmetlen véleményt? Persze leszavazzák. Itt is, majd a testületi ülésen is.

Mintegy 300 szociálisan rászoruló család él Törökbálinton. Olyan sorsmetszeteket tárnak elénk az előterjesztők, hogy egészen összeszorul a szívem. Havi 20-30 ezres egy főre eső jövedelmek, hihetetlen életkörülmények, betegségek, magárahagyottság, számlák, tartozások, nyomor… Megrendítő.

Néhány esetet árnyalnak a hozzáértők: tudják, hogy nem minden úgy van, ahogy a papírok azt tartalmazzák, ismerik őket, de nincsenek eszközeik arra, hogy bizonyítsák, amit tudnak. Biztos sokan hallottak arról a francia könyvről, amelyet egy olyan ember írt, aki egy fél életen át sportot űzött abból, hogy segélyekből jól megéljen.

Nagyon nehéz érteni ezeket a helyzeteket. Nagyon nehéz megítélni, hogy megteszik-e az ilyen helyzetben élő emberek azt, amit ők tehetnek és nagyon nehéz nemet mondani.

A település vezetése a saját bérezését hagyományosan, választási ciklusok sora óta a maximumot szavazza meg egymásnak. Ha a vezető emberek a lehető legtöbbet veszik ki a közösből, az jelzés értékű a többieknek. És nem jó jelzés, mert minta minden polgárnak. A költségtérítésről való lemondást fontos gesztusnak érzem, csak nagyon későinek.

Albert Gábor emlegeti a Zsolnai-módszert, becenevén az ÉKP-t (Értékközvetítő és Képességfejlesztő Pedagógia). Nem sokkal később Hajdú Feri szót kér és elmondja (szó szerint a jkv-ből): Hogy a 90-es években mekkora országos hírű volt az intézmény – függetlenítve a személyektől, a módszertől –, ma már meg kell nézni, hogy az a módszer hogy áll.

Leesik az állam: tényleg nem ment át az, hogy a Zsolnai-program lényege, a képességfejlesztés középpontba állítása a tanításban és a tanulásban, ott tart, hogy az egész ország közoktatásában fő célként fogalmazta meg az oktatási kormányzat, úgy, mint kompetencia alapú oktatás? Csak reméli tudom, hogy ez a paradigmaváltás 10-15 év alatt végigpörög az egész országon. Zsolnai nyomán. És senki nem teheti meg, hogy nem vesz róla tudomást.

Soltész Erika a fő pénzügyes mondja: ... Tudomásul kell venni, hogy vége a Kánaánnak. ... A korábbi többlet juttatásokat meg kell köszönni. ...

Kiderül az izzadás közben, hogy a Telenor adóelvonás végrehajtása csúszik egy évvel, tehát jövőre még ide jön a majd 2,5 milliárd Ft. Egy lélegzetvételnyi lehetőség. Ez gyakorlatilag annyi, mintha szakaszosan, 2-3 év alatt vonnák el ezt az adóforrást. Sokkal élhetőbb. De nagyon fontos, hogy a költségvetés alapos revízióját nehogy félbehagyjuk!

Gyarmati Misi interpellál az új óvoda kivitelezése körüli anomáliák, a jótállási feladatok bevasalása miatt. Komoly és szakszerű anyagot állított össze. Érdemes a jegyzőkönyvben elolvasni! Öröm az ürömben: jót tett Misi önkormányzati munkájának, hogy a Városfejlesztő Zrt megszűnt és így anyagilag függetlenedett a hivataltól.

 

Fegyelmi

 

Fegyelmi kezdeményezése a polgármester és a jegyző ellen. Kényelmetlen. Nagyon sok a homályos részlet, a tisztázatlan kérdés. Mindenki vérmérséklete alapján ítélheti meg a Törökbálinti Újságban föltett alapkérdést...

Szólj hozzá!

Megfagyott decemberi vélemények Indul a lavina avagy Repül a nehéz kő ...

2011.02.09. 23:44 Fernengel

A petícióra kurta választ akar adni a polgármester. Szóban felsorolja, hogy tkp. szinte mindennel egyetért. Olyan sok dologban egyetértünk, hogy nem is értem miért nem válaszol részletesebben. Szerencsére felvetésemmel egyidőben már ő is megfogalmazta magának, hogy tételes, részletes választ fog adni a petícióban felvetett problémákra. Várjuk.

Baj van. Nagy baj. Vége az osztogatáson alapuló, pazarló gazdálkodásnak. Ez jól ment. Most NEM-et kell mondani sok embernek, sok szervezetnek. Ami eddig nem ment. Pedig kellett volna. Elképesztő mennyiségű pénz úszott el személyek, cégek, szervezetek zsebébe, miközben beruházásokra a kelleténél mindig jóval kevesebb jutott.

A 2-i tesületi ülés zárt ülésként lett meghirdetve. Aztán a helyszínen kiderült, hogy a Pénzügyi Bizottság javaslatára nyílttá tesszük. Micsodaaaaa? Ha ezt előző este vagy aznap reggel közéteszik a honlapon, itt van még 5-30 ember. Ez jelzi a helyi hatalom hozzáállását a nyilvánossághoz. Ha csupán három ember jön el, akkor is fontos, hogy nyilvános legyen az ülés. Persze, ha nem cél, hogy szoktassuk Törökbálint lakosságát a közügyek követéséhez, akkor nehezen lesz elmozdulás.

Csak általános vita van a 24 oldalas félkész dokumentumról, amely 26 pontban próbálja összerakni a jövő évi pénzügyi képet. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Hitel? Nem adnak és így is iszonyú összegeket kell visszafizetnünk a következő nyolc évben. Helyi adók emelése? Kénytelenek leszünk, mert külső segítséget sem akarnak adni, ha azt látják, hogy nincs belső lakossági teherviselés. És lássuk be, hogy sok tehetős ember él Törökbálinton, akik évente néhány tízezer forinttal nyugodtan hozzájárulhatnának a közös kiadásokhoz. Nadrágszíjhúzás? A szociális kiadások meghúzása könnyen megy - nem lesz komoly lakossági ellenállása annak a rétegnek, aki erre rászolul. Az intézményrendszer kiadásait mindenképp vissza kell fogni. De nem fűnyíró elven, hiszen minden intézménynek mások a tartalékai. Ehhez külső elemzők kellenek, akik rámutatnak a minőségi teljesítmény nélkül elfolyó milliókra, mert a saját várát minden intézményvezető védeni fogja utolsó csepp véréig. Telkek eladása? A válságban csak érték alatt lehet telket értékesíteni. És a működési költségekre egy-két év alatt elverni a családi ezüstöt - nem túl értelmes lépés. Csődbiztos? Ha 60 napnál régebbi kifizetetlen számlák lesznek, akkor ez jön, de ezt senkinek ne kívánjuk: rideg pénzügyi szemlélettel mindent lemetszene, ami ahhoz kell, hogy a gazdasági egyensúly helyreálljon. Ezt mindenképpen el kell kerülni. Bármi áron.

Nagyon komoly tartalékok vannak a költségvetésben, ha ilyen sok százmillió forintot meg lehet takarítani. És az oktatási intézmények csak egy harmad évet tudnak bevállalni, hiszen tanév közben nem lehet sok változást véghezvinni, csak szeptember 1-től! Az azonban motoszkál bennem, hogy miért kellett megvárni ezt a nagy válságot, hogy két hét alatt előpattanjanak ezek az ötletek a megfelelő fejekből? Hiszen sok közülük megvalósítható lett volna már évekkel ezelőtt is. Eddig nem tűnt fel, hogy komoly költség helyett központi támogatást lehetne igényelni egy tevékenységre? Miért csak most?

A kijelölt szorítások végrehajtása nagyon komoly következményekkel jár, de még így van 4-500 milliós (!!!) hiány a költségvetésben.

Sokakban felmerül, hogy A Telenor előtt is volt élet Törökbálinton, nem is akármilyen. Most semmi gond, visszatérünk a két évvel ezelőtti szinthez. Ez sajnos nem ilyen egyszerű, mivel a válság a többi adófizetőt olyan mértékben érintette, hogy elköltözések, bezárások és termeléscsökkenés miatt évi 8-900 millióval csökkent Törökbálint adóbevétele a Telenor-gondon kívül is. Ezért nem 2 évet, hanem 5-6 évet kell visszalépni a költségvetésben.

Fontos adat, hogy a 13 ezres Balatonfüred 3.9 milliárdból gazdálkodik és még fejlesztésekre is marad belőle, nem is kevés. A 13 ezres Törökbálint 7,5 milliárdból gazdálkodott az elmúlt években és a legnagyobb adósságot magra vállaló önkormányzatok közé küzdötte fel magát néhány giga-beruházással. De még így is 5 milliárd körüli lesz a jövő év költségvetése. Érdekes úgye? Hova folyt ez a rengeteg pénz? Mert a városon nem látszik ez az irgalmatlan pénzmennyiség!

A Telenor adó elvonása egyrészt hihetetlen törés Törökbálint életében. Elképzelhetjük más nagyságrendben: a 30%-os csökkenés a legtöbb családot ipadlóra küldené. De fölfogható ez a helyzet lehetőségként is. Arra kényszerít mindenkit: lakosságot, intézményeket, szervezeteket, képviselőket, hogy megvizsgálják és felülbírálják: mennyi közpénzt fogyasztanak el a közös kasszából, milyen hatékonyan és milyen eredménnyel költik el a közös forintokat? Egyetlen politikus sem képes visszafogni a költekezést, ha nincs külső kényszerítő erő, amit a választópolgárok is kénytelenek elfogadni. Ez most egy ilyen helyzet. Csak éljünk jól a lehetőséggel, mert ezt is el lehet rontani, mint sok mást.

Semmit nem tudtam a krach után, heteken át. A helyzet kezelésére alakult bizottság így-úgy végezte a dolgát, de erről semmilyen hivatalos információt nem kaptam képviselőként. Az utcán mesélték az intézményeinkben dolgozó ismerősök, hogy milyen intézkedések lesznek. Kellemetlen volt, amikor tőlem várták volna a híreket. Felvetettem ezt a problémát, többször, többféleképpen, de egyáltalán nem értették a teremben. Az infó-áramlás tehát tökéletes. Be lehet menni a polgármesterhez, a jegyzőhöz, bármely hivatali munkatárshoz, akik mind készségesen tájékoztatnak szóban. Mindez akkor igaz, ha a tájékoztatásra vágyó személy képviselő, ha hivatali időben be tud fáradni a hivatalba, ha a fenti munkatársak jelen vannak és éppen ráérnek. Kicsit sok a feltétel. És mindez mennyi idő! És veszélyes. Mivel az információk birtokosai felértékelődnek, mindent tudó bennfentesek lesznek, sőt, aki szeretné, még manipulálhatja az információáramlást, osztogathatja azokat tetszése, érdekei szerint. Kár, hogy nem értjük egymást...

Ezzel szemben mennyivel egyszerűbb lenne minden dolgozótól elvárni, hogy a tudomására jutott lényeges információkat tömören leírva eljuttassa a jegyzőhöz?, polgármesterhez?, kommunikációs munkatárshoz?, aki semmit el nem dobva válogatná, hogy mi fontos ezek közül a hivatal dolgozóinak, a képviselőknek, a lakosságnak, … És a meglévő csatornákon áramoltatná a híreket. Heti fél óra. Szép lenne ... Ha lenne több rétegű, hiteles, gyors tájékoztatás. Már megint ez a fránya nyilvánosság ...

Kedvesnek is nevezhető jelenség Albert Gábor félmondata egy felszólalása során, miszerint „a becsületesség a legfontosabb”.  Megáll egy fél pillanatra a levegő, belül mindenki meghökkenve elmosolyodik, de igyekszik takargatni. Albert Gábor érzi mindezt, önmaga is elmosolyodik, majd kitör a nevetés a testületben. Érdekes 3 másodperc volt…

A zöldhulladék elszállítását meg akarják szüntetni. Nem kellene visszalépni, a füstölve, szűkölve parázsló avarkupacok világába. Az sem lenne az igazi, ha több száz autó töfögne a hulladékudvar felé minden pénteken és szombaton. Javasoltam, hogy vizsgáljuk meg a jelen helyzetben a megoldási lehetőségeket. Elfogadták szerencsére. A zöldhulladékok elszállításának megoldására egy alkalmi bizottság alakul.

Mégis lesz vizsgálat a teljes intézményhálózatban, beleértve a hivatalt is. A költségcsökkentés van a középpontba állítva. (7 igen 2 tartózkodás 3 nem) Kíváncsian várom az eredményét!

Megszavaztuk a helyi telek és ingatlanadókat. A köz dolgait fontosnak tartó és azért sokat dolgozó emberként azt gondolom, hogy van létjogosultsága egy differenciáltan, jól megalkotott helyi adónak. Sok nagyon jómódú és sok átlagos középosztálybéli ember él Törökbálinton, akik hozzájárulhatnak a köz költségeihez néhány tízezer forinttal évente. Biztos sokakkal nem értünk egyet, de én így látom. Másrészről sokszor kapja meg Törökbálint azt a megjegyzést, hogy milyen sok pénzből gazdálkodik, miközben a lakosság helyi adók formájában nem járul hozzá a település fenntartásához. Az is fontos, hogy ha valami kedvező döntést hoznak felsőbb szinten, akkor az adózók javára lehet módosítani év közben, de fordítva nem.

Kérdéseket intéznék szóban a testületi ülésen a jegyző úrhoz. Hirtelen lapozás az SzMSz-ben … Közben bizottsági elnök képviselőtársam 72 órás zöldségeket emleget, miközben még interpelláció esetén is csupán 53 órával az ülés előtt kell beadni írásban a kérdéseket … Felbolydult az aréna. Ekkora a zavar, mivel szeretnék nyilvánosan kérdezni! Úgy látszik nem éltek ezzel a lehetőséggel mostanában… Nehezen eldől, hogy kérdezhetek:

-         A körforgalomnál kivágott ártéri erdőt és az elindult feltöltést a környezetvédelmi felügyelőség megtekintette, jegyzőkönyvezte. Felhívtam a felügyelőt, aki elmondta, hogy mindkét ügy jegyzői hatáskör. Az egyik kérdésem az volt, hogy milyen lépést tett az engedély nélküli fakivágás és feltöltés ellen a hivatal?

-         A Tükörhegy IV ügyében a jegyzőkönyveket átolvasva feltűnik, hogy nem látszik az az önkormányzati döntés, amely az eredetileg meghatározott 10 ezer m2-es településközpont vegyes (TV) területből – a ami annyit jelent, hogy közintézményeket, de irodákat és lakásokat is lehet itt építeni –  hogy lett 100 ezer m2. Ki adott ilyen felhatalmazást a tervezőknek? Milyen önkormányzati döntés előzte meg ezt a durva arányeltolódást?

Ígéretet kapok a válaszra.

Miért nem szólnak soha? Már az a két-három képviselő kollégám, akiknek a hangját alig hallottam. Még bizottságokban hébe-hóba, két-három havonta mondanak vagy kérdeznek valamit. De testületi ülésen: néma csend. Miért járnak ide? Nincs kérdésük, véleményük, javaslatuk? Nem engedik nekik, hogy legyen? Megfenyegették őket? Nem értem.

Szólj hozzá!

Novemberi ülések

2011.01.02. 01:21 Fernengel

Az útburkolati jelek pótlásáról kérdeztem a hozzáértőket, mert Törökbálint több pontján életveszélyes helyzetek alakulnak ki a felfestés lekopott, eltűnt állapota miatt. Azt a választ kaptam, hogy 7 évente kerül sor ezek megújítására. Akkor sem lehet hamarabb festeni, ha a város kifizetné a költségeket, és egyébként is nagyon drága dologról van szó. Úgy látszik, meg kell várni, míg meghal valaki a láthatatlanná váló jelek miatt. ..

Az őszi petíció első körben a testület elé került. Leírva semmitmondó mondatok, miközben a Települési bizottságban Turai István részletesen elmondja mivel ért egyet és mivel nem. És a többségével egyetért. Most, így utólag. Örülök neki, hogy egyetértünk, bár az elmúlt 9 év történései után ez meglepő. Én megértem, hogy politikusként nem könnyű helyzet sem átvenni egy ilyen petíciót, sem válaszolni rá. De azért a megfogalmazott állítások, követelések mindegyikére választ kellene adni. És nem csak a "követeljük" bekezdésekre. Csuka Attila le akarja szűkíteni a kérdést a Tükörhegy IV-re. Nem érzi, nem érti, hogy az csak az utolsó csepp volt a pohárban. És még választási fogásnak is gondolják az egészet. Sok minden volt a választásokhoz időzítve: soha nem látott részletességű tájékoztatást kaptunk azokban a hetekben. És ezt el is tudom fogadni. Na, ez az egy - a petíció - nem volt időzített! Ha fél évvel előbb vágják ki a töltés melletti erdőt és derül ki az 1050 lakásos balhé, akkor mindez fél évvel korábban történik. Javaslatom egybevágott Turai István gondolatával: a következő ülésre tételesen válaszol a felvetésekre.

Sok éves téma. A Józsefhegyi út egy szakaszát meg kell erősíteni, mert esély van rá, hogy lecsúszik a Dózsa György útra. A sok víz, a talajrétegek szerkezete, a rendszeres terhelés és a rézsűben a növényzet leirtása jól látható repedéseket okozott az elmúlt hónapokban is. Egy viselhető költségű megoldás körvonalazódik 27 millió körül. Javaslatomra az érintett tulajdonosoknak is részt kell vállalniuk a költségekből. Ennek a mértékét és a hogyanját kialakítják majd a hivatal szakemberei. Fontosnak tartom, hogy ha közpénzből a magántelkek értékét növelő beruházás történik, akkor a költségeket részben legalább az értéknövekedést élvező tulajdonosok viseljék. Érdeklődve várom a jegyző javaslatát.

Bölcsődét tervezünk a Tölgyfa utcába. Ez az utca a Rudák telep alján, a Telenor körforgalmába belefutó út fölötti utca. Itt van a két említett út között egy terület, ahova egy gyönyörű bölcsődét álmodotak meg a tervezők. Érdemes megnézni a terveket a november 18-i ülés jegyzőkönyvében a bölcsi napirendi pontja mellékletében. Tényleg szép. De cirka 800 millió. És továbbterveztetjük 8 millióért! Hogy ha lesz pályázat, a költségek 20-30%-ára pályázhassunk. Hogy miből fizetnénk a maradék fél milliárdot, amikor csődközeli helyzetben vagyunk, azt nem tudom. De a tervek kellenek a fióknak. Ismét kidobtunk 8 milliót az ablakon. Pedig már tudjuk, hogy földindulás van Törökbálinton... Hogy miért kell milliárdhoz közeli értékű közintézményeket tervezni? Amikor ennyi pénzből kettőt építenek olyan helyeken, ahol a földön járnak. Erre nincs válasz. Csuka Attila azt mondja, meglepi, hogy nem értékelem - mint környezetvédő - az ovit, ami geotermikus fűtéssel készült. Nekem ez sajnos nem megy. Egyrészt szerintem az új óvoda kifejezetten csúnya kívülről: egy mélygarázs és egy bunker között van félúton, lőrés-szerű ablaknyílásokkal. Őszintén remélem, hogy belülről élhetőbb. Másrészt a környezetkímélő technológiákat akkor kezdjük el közpénzből finanszírozni, ha már olyan áron érhetők el a leereszkedő árak vagy az állami segítségnyújtás miatt, hogy a képviselők komolyan mérlegelik, hogy a saját házukban is alkalmazzák azt. Addig a közpénzszórás egy formájának tartom az erre költött milliókat.

 

Szólj hozzá!

Katasztrófa-helyzet Törökbálinton

2011.01.01. 23:50 Fernengel

A Telenor iparűzési adóját az előfizetők címe szerinti önkormányzatok fogják megkapni. Ez 2,2 - 2,5 milliárd forint elvonást jelent évente, ami Törökbálint költségvetésének 30-35%-a. (Képzeljük el ezt a helyzetet egy családi költségvetésben!) Törökbálint 7,5 milliárdos költségvetése 5 milliárd közelében áll majd meg. A törvényjavaslatot jegyző balatonfüredi polgármester városa viszont éppúgy 14 ezres, mint a miénk, és ők 3,9 milliárdból élnek. Hova folyt ez a töméntelen pénz az elmúlt években? Mert hogy ez a nagy gazdagság nem látszik a városon!

Egyik oldalról érthető a kiegyenlítésre való törekvés az önkormányzatok között, bár eddig is évi 500 milliós nagyságrendet fizetett be Törökbálint ilyen jellegű kompenzációra. Elképesztő helyzetben vannak a ország kedvezőtlenebb helyen fekvő települései.

A másik oldala az éremnek viszont az, hogy ezzel a hirtelenséggel kezelhetetlen helyzetet teremtettek egy városban, amely számított erre az adóra az elmúlt évek, évtizedek gyakorlata alapján. És ráadásul egyedül Törökbálinton üt ekkorát ez a változás, mert csak nálunk van 30% körüli részesedése a költségvetésben egy ilyen cégnek, miközben a néhány ezres helyi előfizetők alig tartanak helyben valamicskét az elúszó milliárdokból.

Szerintem nem szabadna egyik napról a másikra ilyen hatású döntést hozni! Ha azt mondják, hogy jövőre 75%-át kapjuk, azután az 50%-át, majd a 25%-át, végül semmit, akkor lehet rá készülni. (Bár úgy, hogy 8 éven át kell évi 1,4 milliárdot törleszteni az épülő iskola miatt, /aminek a kész értéke 4-5 milliárd csupán!!!/ és aminek az éves működtetése is 500 millió körül lesz - érdekes mutatvány lenne még fokozatos elvonás esetén is!) Kapkodás és fejetlenség látszik a kialakult helyzet központi kezelésében is. Igérnek, nyugtatnak, beszólnak, kapkodnak a felettes illetékesek.

Az is nagy kérdés, hogy miért éppen ezt a szektort pécézték ki? A gyógyszergyárak, a MOL, az autógyárak és autóforgalmazók iparűzési adóját is szét lehetne osztani a felhasználók lakóhelye szerint. Szóval, erősen vitatható a döntés megalapozottsága.

A helyzet nagyon komoly helyi feszültségeket fog eredményezni. A kieresztett nadrágszíj meghúzása sok család költségvetésébe fog, akár 30% fölötti szinten, beleszólni. Helyi adókat kell bevezetni, ami mindenkit érinteni fog, népszerűtlen lesz. És olyan szolgáltatások fognak megszűnni, melyeket korábban természetesnek vettünk. De még mindig jobb, ha magunk kezeljük a helyzetet, mint csődöt jelenteni! Az utóbbi ugyanis külső pénzügyi biztos megjelenését jelentené, aki hidegvérű szakemberként, tőből nyesésekkel tenné rendbe a megcsúszott költségvetést. Ezt nem kívánom senkinek.

Felmerül, hogy miért nem lehet a Telenor előtti időkhöz visszanyúlni. Azért, mert a többi adóbevétel is - a válság és néhány cég elköltözése miatt - 800 millió forinttal csökkent, viszont törlesztenünk kell az adósságainkat, amelyeket  a bevételek tudatában vettünk fel.

Ugyanakkor ez a helyzet esélyt ad Törökbálinton arra, hogy megtörjön az az évtizedes osztogatásra alapuló szerkezet, amelyben a képviselők maguknak, egymásnak, a rokonoknak, a politikai hűbéreseknek, az intézményeknek, a vállalkozók egy rétegének és a szavazók több rétegének szétcsorgatják a bevételek nem kis részét, miközben feleslegesen költséges beruházásokkal terhelik meg a költségvetést nem kis kölcsönök felvétele árán. Külső kényszerítő tényező nélkül politikusok nem tudnának ekkora megszorítást levezényelni, mint ami előttünk áll.

Sok fájó mozzanat következik, de talán valamivel egészségesebb helyzetet kapunk a folyamat végén. Bár ... - sok dolgot láttam már elrontani '89 óta ebben az országban, amit jól is lehetett volna csinálni.

Szólj hozzá!

Szórjuk a pénzt ...

2010.12.10. 23:22 Fernengel

Az októberi bizottsági és testületi ülésekről

A tételek:

- A VFKB saját keretéből 312 ezret dobunk ki falitérképek beszerzésére. Minden bizottsági tagnak a kezében lehet az összehajtogathatós térkép fillérekért, mindenkinek a laptopján meg lehet nyitni Törökbálint Digitális Térképét nagyítható, 8 réteges, színes-szagos változatban, mégis kell. Dekorációnak kicsit borsos! A tipikus esete annak, hogy ha van keret, azt el kell költeni.

- Szintén a VFKB saját keretéből 848 ezer hulladékgyűjtőkre és 413 a Katolikus Egyházközségnek a papi sírbolt felújítására. A gondom nem a célokkal van, hanem azzal, hogy egyetlen ajánlat szerepel az előterjesztésben. Egyetlen otthoni munkát sem adok ki úgy vállalkozónak, hogy 3-4 ajánlatot ne kérjek, mert gyakran 80-100%-os eltérés lehet közöttük! Visszafogottan általánosítok: az ilyen ajánlatok 20%-át pénzkidobásnak fogom számolni a következő években. Vagyis ismét elvertünk a közösség pénzéből 252 ezer Ft-ot.

- Az iskolák által szervezett városi ünnepségek költségei:

Az október 6-ai megemlékezésben 20 ezer versmondásért, 10 ezer hangszerszállításért, 7 ezer a gyerekek jutalmazására. Vastagon fog az a ceruza nagyon!

Az október 23-ai ünnepségre 250 ezer. Hogy 150 ezer kell-e dekorálásra és eszközökre, azt sem tudom, de hogy 45 ezer legyen az irodalmi műsor betanítása, 20 ezer a dekorálás munkadíja (30-35 órányi jól megfizetett segédmunkás bére ennyi) és hogy 20 ezer legyen a szereplők üdítő és szendvics számlája, az kicsit meglep. Kérdésemre intenzív helyeslés a válasz, hogy bizony hosszú ideje ez itt a szokás. Egy olyan településen, ahol a pedagógusok 30%-al többet keresnek az országos átlagnál. 150 ezer Ft elszállt ismét.

- Csuka Attila törvény szerint kap végkielégítés és szabadságmegváltás címén 2,3 milliót, amit értek. Elolvastam a törvényt, megkérdeztem és nem tévedés, hogy 2 évig nem volt szabadságon az ex-alpolgármester. De hogy miért kell még három havi bérét, 1,3 milliót megszavazni a köz ránk bízott pénzéből? Nem az utcára kerül, van hol dolgoznia, nem volt alulfizetve 4 évig, szép végkielégítés jár neki a törvények alapján. Akkor miért van erre szükség?

- Az állófogadás után is folytatódik a jóltartás: minden bizottságin, testületin ásványvíz, pogi-költemények, kávé. Erre is elmehet pár százezer évente.

Mert azon alapul a többség helyi hatalma, hogy osztogatják a bőven folyó közpénzt egymásnak és a hű alattvalóknak. És ehhez mindenki nagyon hozzászokott: a testület, a polgárok, a hivatalos szervezetek, a civil szervezetek, a közalkalmazottak és a köztisztviselők. Folynak a milliók hónapról hónapra. Csak ezen az elmúlt két héten 2 millió. Fincsi.

 

Szólj hozzá!

Az állandó bizottságok ülésezési rendje

2010.12.10. 22:36 Fernengel

Avagy a demokrácia érettségének mértéke

Három állandó bizottság működik: Városfejlesztési és Környezetvédelmi (VFKB) Humánpolitikai (HPB) és Pénzügyi Bizottság (PB). Az ülésezés rendjének meghatározásakor jeleztem, hogy a 17 órai kezdést tartanám szerencsésnek, hogy a Pestről kijárók ideérjenek és az érdeklődő hallgatóságnak is legyen esélye munka után meghallgatni egy-egy napirend tárgyalását. Tegyük keddre a HBP-t, szerdára a VFKB-t, csütörtökre a PB-t! Hiába mondom el, hogy nekem 14:45-ig órám van a Trefortban, év közben nem lehet órarendet kavarni sok osztály és tanár megmozgatásával, a testületi ülésekre is csütörtöki szívességi cserét kell kérnem kollégáimtól, megszavazták a csütörtök 13 órai kezdést.

Érvek a 13 óra mellett:

- az intézményvezetők munkaidejébe férjen bele a bizottsági ülés;

- Rothauszky Gabi minden bizottsági ülésen ott szeretne lenni, de csak két napot tud erre szabaddá tenni és az előterjesztések átolvasásához szüksége van péntektől szerdáig illetve csütörtökig arra a 6 napra.

Ellenérvek:

- az intézményvezetők rugalmas munkaidőben dolgoznak, megoldhatják hogy lecsúsztatják a későbbi ülések idejét;

- azt gondolom, fontosabb, hogy a bizottságok tagjai odaérjenek a saját ülésükre, mint, hogy egy képviselő arra is el tudjon menni, amin nem feltétlen kell jelen lennie;

- az esetleges hallgatóságot ne zárjuk ki a helyi ügyekből, ha nem feltétlen kell;

- még azt is elmondom, hogy nem szavazhatja meg nekem a testület, hogy legyen jó egy időpont munkaidőben, ha ez nem megoldható (erre megkapom Turai Istvántól, hogy márpedig csak szavazattöbbséggel tud működni egy testület).

Igen, de hogy a többség mit tesz lehetővé a kisebbségi vélemény megfogalmazójának, abban komolyan megmérődik a demokrácia fejlettsége. Tulajdonképpen "demokratikusan" megszavazzák, hogy ne lehessek jelen a saját bizottsági ülésemen? Érdekes értelmezése a demokráciának... Lehetne egy kis skandináv összehasonlítást tenni az ottani kisebbségi jogok tekintetében. Mi itt tartunk 2010-ben.

Ez van. Ha tudok szívességi cserét kérni a kollégáktól, ott leszek a HPB ülésen, ha nem, akkor kénytelen leszek távol maradni, mint ahogy ez történt november 11-én. Csak nehogy még negatív következménye legyen számomra annak, hogy nem járok a HPB üléseire! Mert akár ez a lépés is következhet...

Szólj hozzá!

Az alakuló ülés

2010.12.06. 01:01 Fernengel

Az alakuló ülés

A sok mosolygós, nyakkendős-öltönyös ember között kicsit furcsán éreztem magam. Mindenki gratulál, elégedett, kínosan udvarias, előzékeny. Ünnepeljük magunkat ezerrel. Túljátszott szerepek. Közönség. És megy a pénzszórás: bársonyba kötött megbízólevél, virágkompozíció, gázsis műsorszámok, a végén az állófogadásról nem is beszélve.

A polgármester és alpolgármesterek illetményét nem szavaztam meg. Minden ciklusban nagyon zavar az, hogy a lehetőséget maximálisan kihasználják a polgármester és helyetteseik fizetésének megállapításánál. Maximális bérezés, maximális költségtérítés, persze tételes elszámolási kötelezettség nélkül. Ez nem részletkérdés, hanem jelzésértékű Törökbálint polgárainak. Ha a tűzhöz legközelebb állók a maximumot szakítják ki a közösből, akkor mindenki, aki akár egy pillanatra közel kerül a fazékhoz, szintén erre törekszik. Azt értem, hogy a polgármester jövedelme törvény alapján nem csökkenhet, ha újra megválasztják, de a költségtérítést lehetne minimumra venni és azt is elszámolással adni. És nem biztos, hogy két helyettesre lenne szükség.

Hozzászólásomban három dolgot javasoltam, kértem:

-         A bizottsági ülések tervezett időpontja 17.00 óra legyen, hogy akik nem főállásúként látják el tisztségüket, nyugodtan ideérhessenek. Ezen kívül a nyilvánosság korlátozását érezném abban, hogy azok a polgárok, akik érdeklődnek a bizottság munkája iránt, nem lehetnek jelen ennek egy részén.

-         A testület csökkentett létszámához igazítsák hozzá az SZMSZ-nek azokat a pontjait, ahol a 18 fős régi testületi létszámhoz viszonyított arányokat rögzítik a szabályok.

-         Habár Törökbálinton nincs hagyománya annak, hogy társadalmi munkában, javadalmazás nélkül dolgozzanak a bizottságok és a testületi tagok, mégis javasoltam, hogy csökkentsék ezeket az illetményeket. A város pénzügyi helyzete is indokolná ezt, hogy így is próbáljanak néhány millió forintot megfogni. Fontos jelzés a lakosság részére is, ha a testület tagjai a köz pénzéből a lehető legkevesebbet költik magukra.

Mint kiderült, nem most kell az ilyesmiket kérni. De legalább beköszöntem.

Kolontár számára a segítség megszavazása egyértelmű. Egyénileg is, testületileg is.

Végül az állófogadás. Koccintás, eszem-iszom a város fontos embereivel. Szerencsére mennem kellett fürdetni a gyerekeket. Egy falatot sem szeretnék a köz pénzén enni. Ha összedobják ezt a tisztelt képviselők, azt értem, de hogy a közös pénzt ilyenre költsük – teljesen elfogadhatatlan számomra.

Az egész ülés alsó hangon 400 ezer Ft. Magunk fényezésére, a támogató nép etetésére. És ez még csak a kezdet.

Szólj hozzá!

Megalakulnak a bizottságok

2010.12.06. 00:58 Fernengel

Bizottságok

A bizottságok kialakításával kapcsolatban beszélgettem Turai Istvánnal. Két bizottsági helyet szánt nekem, amelyekkel egyetértettem, hiszen az oktatás és a környezetvédelem az a két terület, amiben igazán otthon vagyok. A bizottságok összeállítását elolvashattam egy papírlapon, olvashattam az áthúzogatott piszkozatot, de másolatot nem kaphattam róla (sic!). Így kellett jeleznem, hogy egyet értek vele vagy sem. A 11% fölötti eredményt elért LMP-nek legalább egy külső bizottsági tagot illett volna delegálnia, de erről nem volt szó az egyeztetésen. Kicsit kezdő vagyok: nem kellett volna ezt szó nélkül hagynom. Nem volt szó róla, de másfél napig bizottsági elnök is voltam – legalábbis papíron. Aztán kiderült, hogy sajtóhiba volt:) Hiába: annyi szakpolitikus van Törökbálinton, akik értenek a településfejlesztéshez és a  környezetvédelemhez …

1 komment

A bejutásról

2010.12.06. 00:52 Fernengel

Bejutás

38:25-re maradtam alul a körzetben. Egy kicsit csalódtam, mert azt hittem, meg lehet fogni a körzetben Hámoriné Olár Máriát. Reményt adott ehhez az elmúlt 20 év, amit a településért dolgoztam, a sok biztatás, a sok személyes kapcsolat, ismertség és az is, hogy sokak számára a narancs jelölt elfogadhatatlan volt a körzetben. Nem jött össze közvetlenül, csak listáról. 11,3% az LMP eredménye. Szép. Sok szavazatot adott nekem az LMP. Sok szavazatot hoztam az LMP-nek.

Miért épp az LMP, amikor az elmúlt választások összes megkeresésére nemet mondtam? Mert a legelkötelezettebb környezeti programjuk van, mert az ésszerű és takarékos gazdálkodást fontosnak tartják, mert a részvételi demokráciát erősítik és mert friss, civil erő, amely még nem mocskolódott be a nagy magyar sárdobálásban.

Szólj hozzá!