Második válasz a petícióra
Tételes válaszok születtek, de csak a felvetések második részéről. Az "Elfogadhatatlannak tartjuk" kezdetű bekezdésekre nincs reakció. Pedig súlyos gondolatok vannak megfogalmazva, amelyekre kértem és vártam volna választ.
5 fontos állítást említek, amivel kapcsolatban fontos lett volna, hogy valamiféle visszajelzés érkezzen. Ezek a következők: középtávú hatásmérlegelés nélkül történő terület-átsorolások; a közintézményekhez és közszolgáltatásokhoz sem pénz, sem hely nincsen biztosítva; az önkormányzat a
magántulajdonosok érdekeit a település érdekei elé helyezi több esetben; az oktatási intézmények nem képesek a gyermekeiket befogadni; az eladósodás. Ezek az állítások megértek volna valamiféle visszajelzést.
Ezen kívül két témában jó lenne látni, hogy az hogyan lesz megvalósítva? „Moratórium közintézmények és közszolgáltatási hálózat fejlesztéséig” - kéri a petíció. Erre polgármester úr azt válaszolja, hogy korlátozottan megalapozott előkészítés és hatásvizsgálat után lehet erről szó. Ide várnám, hogy ezt milyen határidővel, ki fogja csinálni, mi fog történni, mert ez a vélemény cselekvést követel. A másik, hogy az építési engedély feltétele legyen a közintézmények és közszolgáltatások finanszírozásának a vállalása. A válaszoló ezzel egyetért, de itt is hiányolom, hogy ez: kinek a dolga, ki a felelős, mi a határidő.
Átsorolási tilalomról persze szó sem lehet. Mi lenne, ha jönne a NAGY befektető, akinek a felkínált számtalan terület helyett egy újra fájna a foga? Elhajtanánk a nagy befektetés, a nagy adó és a sok munkahely ellenére? Én személy szerint nem bánnám. Eladnám-e Törökbálint hosszú távú környezeti érdekeit évi néhány milliárd forintért? Erről szól a felvetés. Ha olyan borsodi településen élnék, ahol csak a hivatal dolgozóinak van munkája, ahol alig van pénze a településnek a legszükségesebb szolgáltatások fenntartására, lehet, hogy igent mondanék. De Magyarország egyik leggazdagabb településén, ahol a rendelkezésre álló sok milliárdot sem képes a képviselő testület hatékonyan a közösség érdekében felhasználni (szitába a vizet?), de komoly környezeti terhelést kap autópályák és átmenő forgalom tekintetében a lakosság, miközben egyre fogynak a zöld területeink, itt semmiképpen nem. A példa egyébként nem nagyon életszerű. Sok ipari-gazdasági-kereskedelmi terület vár gazdára Törökbálinton. És ne feledkezzünk el a már elkészült, üresen tátongó szellemvárosokról sem: volt Kika áruház, Outlet.
A vita során többen magabiztosan kijelentik, hogy a petíció állításával ellentétben, természetesen ők csak a lakosság érdekeit tartották szem előtt képviselői tevékenységük során. Arra kíváncsi lennék, hogy a lakosságnak milyen érdeke fűződött a Medikátusz ügyhöz, a Tükörhegy IV-re tervezett lakótelep ügyéhez vagy a Köztársaság térre tervezett többemeletes lakóépületekhez? Sokan, akik ma is itt ülnek, mindezt megszavazták.
Költségvetés
Igyekszik alkalmazkodni a város a 30%-os pénzmegvonáshoz. A 0. verziója a 2011-es évi költségvetésnek 26 oldalasra sikeredett, 21 pontba szedve. Kivonatolva a lényege:
- Nem lesz fejlesztés.
- A közalkalmazottak cafetériája megvonva, köztisztviselőké a törvényi minimumon.
- A Polgármesteri Hivatal költségvetése 30%-kal csökken. (Vigyázat, nagy részben ez a hivatalon átfolyó pénzek, mint például egészségügy, szociális segélyek, ... kifizetésének csökkentése.)
- A Fő utca és az új Városháza projekt leállt.
- A Városfejlesztő Zrt megszűnik.
- A GL Outletből a Művházba jön vissza a hivatal kinti fele.
- A Művház és a Könyvtár összevonása.
- Egyesületek, civil szervezetek, sportkörök támogatása erősen csökken, az ifjúsági és a tömegsport fontos továbbra is.
- Háziorvosi rendelők: az ingyenes rendelőhasználatnak, közműköltségek kifizetésének, ingyenes takarításnak vége.
- Nőgyógyászati szakrendelésnek vége.
- Városi díjak szüneteltetése
- Városi televízió és Törökbálinti Hírlevél leáll.
- Temetői díjak emelése.
- Hulladékelszállítási díjak emelése, zöldhulladék elszállítása leáll.
- Helyi buszjárat ritkítása, majd leállítása, ha az outletből visszajön a hivatal kinti fele.
- Lakásbérleti díjak emelése.
- Pedagógiai Szakszolgálat és Logopédiai Intézet alapítása, ahova a logopédusok, fejlesztő pedagógusok, gyógytetnevelő státusza kerül, amivel állami normatíva hívható le, a mi több mint 10 milliós bevétel. (Miért csak most kerül ez elő? Évek óta 10 millióval beljebb lehetnénk. Kinek kellett volna ezt előbb kitalálni?)
- Szabálysértési díjak emelése.
- Helyi adók alól mentesség szűkítése, adók emelése, új adók bevezetése.
- Mezőőri járulék kivetése a földtulajokra.
- Intézmények költségvetése csökken 10-20%-kal.
- Bizottságok létszáma csökken.
- Polgármester és főalpolgármester a költségtérítéséről lemond.
- Szociális téren visszafogása a támogatásoknak, ösztöndíjaknak.
Kemény lista. Mindenkit érint ilyen vagy olyan módon. És még mindig 400 milliós a költségvetés hiánya, ha mindezt elfogadja a testület!
Sokan fürdenek abban a szerepben, hogy ők aztán megvédik a kultúrát, az oktatást, a civil életet, a szegényeket, a gyerekeket, ... Igen, persze, de hogy oldják meg a feladatot? Azt a feladatot, hogy költségvetést kell csinálni, ami nem lehet negatív. Egy ezressel sem, nemhogy 400 millióval!
Kemény támadást kap az oktatásügy. Sokak szerint nagyon túl van finanszírozva a két iskola. Vezető mondta nekem a választások előtt, hogy az itteni pedagógusok az országos átlagnál 30%-kal többet kapnak. Ha a minőségben ez látszik, ha a teljesítménnyel arányosan osztják ki a többletbért, akkor rendben is van a dolog. De ezt csak külső szakember tudja átvilágítani, aki itt él, az nem képes – érthetően – elvonatkoztatni a személyes érdekektől.
Több javaslatot teszek:
- A zöldhulladék elszállítását meg akarják szüntetni. Nem kellene visszalépni, a füstölve, szűkölve parázsló avarkupacok világába. Javasoltam, hogy vizsgáljuk meg, a jelen helyzetben a megoldási lehetőségeket. Elfogadták.
- Ne csökkentsük a bizottságok létszámát, mert komoly külső szakértelem segíti a döntések előkészítését. Inkább csökkentsük 50%-kal a képviselők és bizottsági tagok javadalmazását. Leszavazták. Akik mellette szavaztak: Albert Gábor, Csuka Attila, Turai István és magam.
- A városi díjakat adjuk ki ezután is, de pénzdíj nélkül. Azt gondolom, hogy nem a pénz a lényeg ezekben a díjakban. Elfogadták.
- Ne terveztessük tovább a kivitelezhetetlen, drága bölcsődét. Leszavazták.
- Elég lenne egy alpolgármester. Leszavazták.
- A hivatalt is világítsuk át, a teljes intézményrendszerrel együtt. Leszavazták.
- Nem lehet teljesen fejlesztés nélküli költségvetést elfogadni. Leszavazták.
Érdekes apróságok a bizottsági és testületi ülésekről:
Felelőtlennek neveztem egy bizottsági ülésen a város eddigi gazdálkodását. Jegyző úr szót kért és figyelmeztetett, hogy gondoljam meg, hogy mit mondok. (A jegyzőkönyvből szó szerint: Dr. Horti István elmondja, hogy Fernengel András többször használta a felelőtlen gazdálkodás szavakat. A helyében meggondolná ezeket a kifejezéseket. ... Ezeket a súlyos szavakat meg kellene fontolni.) Szerinte az a gazdálkodás felelőtlen, amely többet költ, mint amennyi rendelkezésre áll. Megköszöntem neki, hogy aggódik értem, biztosítottam róla, hogy ahogy eddig is, ez után is jól meg fogom gondolni, hogy mit mondok, és elmondtam neki, hogy a felelőtlenségnek a gazdálkodás terén szerintem különböző fokozatai vannak, és ami Törökbálinton történt az elmúlt években, az az én értékrendem szerint bizony felelőtlen.
Néhány nappal később említettem a kedves helyzetet Turai Istvánnak, aki – finoman, barátilag, de – szintén figyelmeztetett arra, hogy könnyen belefuthatok perekbe, ha nem gondolom meg, hogy mit mondok.
Sokan vigyáznak rám …
Javasoltam, hogy egy alpolgármester legyen csak Törökbálinton, mint a régebbi időkben. A két alpolgi akkor jött be, amikor a jobb és bal oldal hasonló arányban jutott be a testületbe és Turai István, mint a kiegyenlítő, egyensúlyozó polgármester, így kezelte a helyzetet. Aztán így maradtunk. Mivel beruházás is alig lesz, nem gondolom, hogy szükség van beruházásért felelős alpolgármesterre, egy is elég. Jelzés kifelé is, hogy komolyan veszi a testület magára nézve is a spórolást. Hajdú Ferenc alpolgármester kihajol a sorból és megkérdezi Palkó Gabi elnök asszonyt: Ha jól tudom, már befejeztük az előző napirend tárgyalását… Felvilágosítják, hogy még nem. Érdekes mozzanat. Demokratikus, konstruktív. Ilyen eszközzel is meg lehet próbálni elnémítani egy kényelmetlen véleményt? Persze leszavazzák. Itt is, majd a testületi ülésen is.
Mintegy 300 szociálisan rászoruló család él Törökbálinton. Olyan sorsmetszeteket tárnak elénk az előterjesztők, hogy egészen összeszorul a szívem. Havi 20-30 ezres egy főre eső jövedelmek, hihetetlen életkörülmények, betegségek, magárahagyottság, számlák, tartozások, nyomor… Megrendítő.
Néhány esetet árnyalnak a hozzáértők: tudják, hogy nem minden úgy van, ahogy a papírok azt tartalmazzák, ismerik őket, de nincsenek eszközeik arra, hogy bizonyítsák, amit tudnak. Biztos sokan hallottak arról a francia könyvről, amelyet egy olyan ember írt, aki egy fél életen át sportot űzött abból, hogy segélyekből jól megéljen.
Nagyon nehéz érteni ezeket a helyzeteket. Nagyon nehéz megítélni, hogy megteszik-e az ilyen helyzetben élő emberek azt, amit ők tehetnek és nagyon nehéz nemet mondani.
A település vezetése a saját bérezését hagyományosan, választási ciklusok sora óta a maximumot szavazza meg egymásnak. Ha a vezető emberek a lehető legtöbbet veszik ki a közösből, az jelzés értékű a többieknek. És nem jó jelzés, mert minta minden polgárnak. A költségtérítésről való lemondást fontos gesztusnak érzem, csak nagyon későinek.
Albert Gábor emlegeti a Zsolnai-módszert, becenevén az ÉKP-t (Értékközvetítő és Képességfejlesztő Pedagógia). Nem sokkal később Hajdú Feri szót kér és elmondja (szó szerint a jkv-ből): Hogy a 90-es években mekkora országos hírű volt az intézmény – függetlenítve a személyektől, a módszertől –, ma már meg kell nézni, hogy az a módszer hogy áll.
Leesik az állam: tényleg nem ment át az, hogy a Zsolnai-program lényege, a képességfejlesztés középpontba állítása a tanításban és a tanulásban, ott tart, hogy az egész ország közoktatásában fő célként fogalmazta meg az oktatási kormányzat, úgy, mint kompetencia alapú oktatás? Csak reméli tudom, hogy ez a paradigmaváltás 10-15 év alatt végigpörög az egész országon. Zsolnai nyomán. És senki nem teheti meg, hogy nem vesz róla tudomást.
Soltész Erika a fő pénzügyes mondja: ... Tudomásul kell venni, hogy vége a Kánaánnak. ... A korábbi többlet juttatásokat meg kell köszönni. ...
Kiderül az izzadás közben, hogy a Telenor adóelvonás végrehajtása csúszik egy évvel, tehát jövőre még ide jön a majd 2,5 milliárd Ft. Egy lélegzetvételnyi lehetőség. Ez gyakorlatilag annyi, mintha szakaszosan, 2-3 év alatt vonnák el ezt az adóforrást. Sokkal élhetőbb. De nagyon fontos, hogy a költségvetés alapos revízióját nehogy félbehagyjuk!
Gyarmati Misi interpellál az új óvoda kivitelezése körüli anomáliák, a jótállási feladatok bevasalása miatt. Komoly és szakszerű anyagot állított össze. Érdemes a jegyzőkönyvben elolvasni! Öröm az ürömben: jót tett Misi önkormányzati munkájának, hogy a Városfejlesztő Zrt megszűnt és így anyagilag függetlenedett a hivataltól.
Fegyelmi
Fegyelmi kezdeményezése a polgármester és a jegyző ellen. Kényelmetlen. Nagyon sok a homályos részlet, a tisztázatlan kérdés. Mindenki vérmérséklete alapján ítélheti meg a Törökbálinti Újságban föltett alapkérdést...
